|
|
|
| Előadó: | Szenes Iván |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szenes Iván |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Táncdal |
| Címkék: | retro [+] |
Mikor ötven éves már az ember,
Úgy érzi, elrepült az ifjúság…
Keményen küzd már a korral
És a rárakódott porral…
Mikor ötven éves már az ember,
Nem érti tán az újnak ritmusát,
Emlékein elmerengve
Ábrándozik, néma csendbe’.
De aztán győz az élet ösztöne,
Az ember rájön, nincs még semmi vész!
És bár a szíve néha visszagondol,
De már a szeme csak előre néz…
Csak az első ötven év nehéz,
Aztán semmiség csupán már az egész!
Bár a szívünk nem lesz évről-évre frissebb,
Ám a problémánk, az minden évben kisebb!
Lám, a megtett útra visszanéz,
Most egy három arcú jó vitéz,
Most már gyerekjáték lesz ez az egész!
Csak az első ötven év nehéz!…
Emlékszem, még a kezdet kezdetén,
Nem voltam én sem ilyen nagy legény!
A villanykörte volt csupán a cikk!
Izzó emlékét űzni jól esik!
De hol van az a nyár,
Hol a régi szerelő?!
Jászberényi út
Felett csillog a jövő!
Kis Marika, zakzakzaktik,
Fogja máris rádión,
Hogy a Pista zakazakzakatik
Üzen néki csábítón:
Próza: Itt vagyok a vásáron, a Tokaji csúszik, a pengő úszik!
Ének: Nincsen még hangosfilm, csak zongora,
És szól a Liszt rapszódia
És „csarlsztont” táncol minden emberfia!
Yes Sir! That’s my Baby!
No Sir! Do’nt my Baby!
Yes Sir! That’s my Baby now!
Ne sírj kislány, minden május tovaszáll!
Ami elmúlt, nem tér vissza soha már!
Hogyha halkan jön az alkony,
Ne várj rám a Duna-parton,
Kicsi lány, csacsi kislány!
Ne sírj kislány, felejtsd el a nevemet!
Nézd, az öreg Citadella kinevet!
Lesz majd más, ki szeret téged!
Hidd el kislány, ez az élet,
Rohanó, suhanó szó!
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
