|
|
|
| Előadó: | Záray Márta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Táncdal |
| Címkék: | Keressük! |
Hó, hó, hó, hó
Hóbortos ez a vugi
Bolond egy vugi-vugi
Hu, hu, hu, hu
Huncut és faramuci
Az ám a bugi-vugi
Hi, hi, hi, hi
Himbál, mint csónakot a folyó.
Tü, tü, tü, tü
Tűkön ül, aki hallja,
Azonnal megtanulja.
Tá, tá, tá, tá
Táncolja szívrepedve
Ki bírja minden este?
Fütty, fütty, fütty, fütty
Füttyenti fenn a fán a rigó
Angyalsereg
Ritmusára remeg
Göncölszekér
Ritmusára robog
Most, hogy ritmusát ismerem
A szívem is dobog már.
Hó, hó, hó, hó
Hóbortos ez a vugi
Bolond egy vugi-vugi
Hu, hu, hu, hu
Huncut és faramuci
Az ám a bugi-vugi
Hi, hi, hi, hi
Himbál, mint csónakot a folyó.
Ki tudja mért, ki tudja mért, ki tudja mért
De mégis jó.
Verse
Rock and Roll jött divatba
A bugit kirakta
Az angyalát!
Nem járják már e táncot
Fiatal leányok, csak nagymamák.
Mondják rám, ódivatú vagyok
A rockitól lelkem úgy kavarog
A rollról tudni nem akarok
Maradok a vuginál.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
