|
|
|
| Előadó: | Horus & Őzi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. versszak
Horus:
Egy más világ az enyém, egy más világban élek én
És más szemekkel mást látok a csaló világ kék egén
Színes lapok, szürke napok, hazug képregény
Üzeni rengető lény, bárhogy is de légy elég kemény
A szándék elég képletes, mondhatnám úgy is meztelen
Ez a ferde hajlam melegágya, itt mindenki esztelen
Túl szemtelen hozzám, pedig úgy érzem még kell nekem
Egy szelet, még egy falat, míg ezt a gondolatot kergetem
A hatalmat meg ragadnám, hogy segítsek de nem merem
Nem is tehetném, mert nem múlhat minden egy emberen
Ahol szerelmek dőlnek össze, szív nem talál menedéket
Barátságok mennek tönkre, nem kapsz hol mi ezer évet
Ez mi késztet, csupán nyújtsak ne ígérjek
Mert az élet lehet bármennyire fagyos, úgy megéget
Jó tanácsok végtelenje, és megértés mit nyújtok
Dehát mit vártok el Tőlem, mikor egy álarc mögé bújtok
Nah mondjátok! Miből jöjjek rá hogy értitek?
Ha szívem mélyét tárom fel, Ti két szóval megsértitek
Egy gondolat hasít az egén, megvakít a fénye
Ha én maradok a világommal, akkor is megérte
Refrén:
Egy szó, egy ölelés, mindennél többet ér...
Hiába várjuk az angyalt ki földre tér...
Tenni kell, az élet ennyit kér...
Egy csók, egy pillantás mindennél többet ér...
Ha várunk a szerencse ölbe tér...
Ez másvilág, a szív máshogy él...
2. versszak
Őzi:
Én ordítanék, de sokszor nem tehetem
Ezért becsukom a szám, és fájdalomnak nevezem,
mikor nem szólhatok, így szavakat emésztek
Aztán betűket látom egyben hogyha magam alá lenézek
Épp ezért félek, ha egyszer vizsgát kéne tennem
Abból a 18 évből, amit idáig megtettem
Puskát nem kérek, a tettek belém égve a tapasz alatt
Mert nekem elég kemény tanár minden egyes tapasztalat
Bennem egy darab maradt, abból a részből
Mikor a szívem dobbant volna, de a másik féltől,
nem kapott jeleket, így maradt mozdulatlan
Egy vágott részt keresek, de nem tudom hol forgattam
Nem depressziózom, és semmi le nem blokkol
Csupán magamat vidítom, ha reppelek arról ami sokkol
Ez az én világom, Te meg csak érezd magadénak
Ha átérzed soraim, köszöntelek magaménak
Refrén:
Egy szó, egy ölelés, mindennél többet ér...
Hiába várjuk az angyalt ki földre tér...
Tenni kell, az élet ennyit kér...
Egy csók, egy pillantás mindennél többet ér...
Ha várunk a szerencse ölbe tér...
Ez másvilág, a szív máshogy él...
3. versszak
Horus:
Ezernyi emlék csap le rám, mikor eljő a pirkadat
Ezernyi módon élek ám, ez már örökre így marad
Ez fáj, ez szúr, megéget belülről
Ez fogva tart, már nem ereszt el
De nem kezdhetem elölről...
Őzi:
1 éves voltam, mikor örültem és nevettem
Hogy két lábra álltam, majd az asztalt elengedtem
Teltek az évek, de soha nem sejtettem
Hogy az álmaimat egyszer, a valóságra ébresztem
Köszönöm szépen, hogy vagyok aki lehettem
És örvendek annak amit idáig elérhettem
De mit kérhettem? Mert ebben a világban haladtam
És büszkének kell lennem, mert életben maradtam
Refrén (2x):
Egy szó, egy ölelés, mindennél többet ér...
Hiába várjuk az angyalt ki földre tér...
Tenni kell, az élet ennyit kér...
Egy csók, egy pillantás mindennél többet ér...
Ha várunk a szerencse ölbe tér...
Ez másvilág, a szív máshogy él...
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
