|
|
|
Egyszer volt mikor nem is tudtam, hol nem volt az álmom,
Kassától Gyimesbükkig bejártam egy jó részt.
Felébredtem és azt gondoltam, biztosan nem jól látom,
Hogy a határ máshol van és erre azt mondták, hogy kész!
1920-nak június havában,
Ahol a szemétdombon gall kakas kapar,
Hazámról azt mondták és aláírták páran,
Hogy mit érdekel, ki lakik ott, csak osszuk szét hamar!
Megszakad a szív, dübörög az ég, köszönjük szépen az ilyen békét,
Rokonoktól kapott képeslap hordja más ország bélyegét!
Megszakad a szív, dübörög az ég, köszönjük szépen az ilyen békét,
Rokonoktól kapott képeslap hordja más ország bélyegét!
Nem tudom az új gazdák, vajon mit terveznek?
Egy biztos, a szerzeményre, egyikük se költ!
Igaz én sem vennék a kölcsönkapott lóra díszes nyerget,
Ha mélyre ásod a saját gödröd, egyszer visszajön a föld!
Sok millió ember, aki élte megszokott életét,
Sok millió álom, ami csendben egy nap alatt foszlott szét,
Elveszett pásztor, az új határ másik oldalán, megpróbálta párszor,
De mindig egy lövész volt a fán!
Meghal az ember, pusztul az állat és a virág kiszárad
Megállhat az idő, de legtovább úgyis a remény él!
Jókedvűen, tiszta erőből ne vigyen sírba a bánat,
Amíg itt és ott, ugyanaz a szív és ugyanaz a vér!
Megszakad a szív, dübörög az ég, köszönjük szépen az ilyen békét,
Rokonoktól kapott képeslap hordja más ország bélyegét!
Megszakad a szív, dübörög az ég, köszönjük szépen az ilyen békét,
Rokonoktól kapott képeslap hordja más ország bélyegét!
