|
|
|
- Sokan minden nap azzal kelnek, hogy megváltoztatják az életüket, de sosem teszik. Én változtatni fogok, Gyere, tarts velem !
( Spang )
Változok, változtok, még mindig szívből élek
és beszélek ez az egy nem változott
Egyre több van már a hitből, emlékekből
kívánom ne szakadj el soha a testvéredtől
Még mindig kivagyok a múlton, de nem gondolok rá
magamban mondogatom: "a jelenben élek má"
Határok vannak ahogy LátóHatár is,
mert az többet ér, mint bármi, akármi
történhet minden napra jut egy történet
velem, ami történt az mára már történelem
1000 nap eltelt kattogtam a falat néztem
az estét reppel és szexel tetéztem
mi mással? nézem azt, hogy kibasztok egymással?
mindenki kifordult, befordult, elássa
magát majd a fal felé fordul, hogy ne lássad,
de ahhoz büszke, hogy az egészet belássa
Én bánom már, de az egész csak álom
vár a rózsaszín köd amiről te is csak hallottál,
Elkallódtál, mint annó a nemzedékünk
Tabán-dühöngő, foci, még ma is reppen élünk
Emlékszem a szavakra, de még jobban a tettekre
a mezejére sokszor léptünk néha rettegve
Egymáshoz beszéltünk, de elég volt a szem
amire ha mai napig gondolok: komolyan veszem.
Refrén 2x ( Spang )
Ami a szívemen a számon tudod jól,
a hangom veled ha elalszol
még most is visszhangzik....
( Maze )
Nekem sok mindent lehet mit előhoz a zene
amit most felidéz az a régi idők szele
Emlék könyv nélkül is könnyen felidézem
és pont, mint egy mozit a fejembe csak nézem
vagy elnosztalgiázunk egy ital mellett
szép meg jó volt, de az idő már elment
mikor minden nap együtt, igen a bandával
az utcán, a szobában, DF-be meg LH-ba
próbák meg reppek, reppek meg próbák
volt, aki nem, de mi kiálltuk a próbát,
mert kétségek között is van mi életre szól
ezt benned kell keresni, mert ott van a szó
meglenne a helyes út, de nem látom, hogy jöttök
engem a szív irányít míg titeket az ösztön,
de nézzél meg engem és a LátóHatárt,
mi a szívemből jön azt nem írhatom át
Tudod mondtam neked mindig: " Éljél csak szívből "
színtisztán ahogy én éreztem ezt régről
elmúlnak a napok mindegy mit csinálsz
résen legyél barátom és nehogy hibázz
jóvá tennél mindent, de nehéz mit mondani
az adott helyzeten is lehet még mit rontani
Ígérhetsz fűt, fát, napot, holdat, csillagot
hiába lesz minden én az emlékeim nem adom.
Refrén 4x ( Spang )
Ami a szívemen a számon tudod jól,
a hangom veled ha elalszol
még most is visszhangzik....
Az esemény beharangozója így szólt.
A februári Zene x Mozgás esten három művészeti ág találkozott. Zene, tánc és színház is szerepet kapott.
Grecsó Zoltán vendége a Forte Társulat volt, akik színházi darabok táncos feldolgozásait adják elő. Repertoárjukban szerepelnek Petőfi Sándor és Borbély Szilárd drámák, de készítettek feldolgozást Lars von Trier Táncos a sötétben című filmjéből is. Grecsó Zoltán Horváth Csaba koreográfussal beszélgetett, a társulat pedig természetesen bemutatóval is készült a nézőknek.
Az esthez társult az A Dal felfedezettje, Petruska András. Ő zenélt a Forte Társulat performansza alatt, de muzsikált a fiatal tehetség, Géem is.
Az esemény a Petőfi 200 Emlékév keretében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Petruska András két nagylemezzel és két EP-vel a diszkográfiájában, az A Dal felfedezettjeként is ismert a közönség számára. Az ő játékát és a tehetségkutatót megjárt Trouble in My Mind című dalt önálló előadásban is élvezhettük, s Petruska muzsikája szolgált aláfestőként a Forte Társulat műsorához is.
- Választottam egy olyan szakmát magamnak, amelyben ki tudok teljesedni és jól tudom érezni magam bárhol a világon, ahová leraknak. Nincsenek ennél nagyobb álmaim az életben
- vallja a művészetéről, a zenéről Petruska.
Petruska adatlapját itt találod.
Az este és a beszélgetés folyamán Petruska minimális betekintést engedett önmagába, a zenéhez való hozzáállásába és mély gondolataiba, amelyek irányítják a némiképp arisztokrarikusra vett karaktervonásait.
- Nem szeretem a gondolatolvasást
- vallja Petruska.
Vagyis jobban teszi a közönség, ha nem akarja megfejteni azt, hogy milyen ember is igazából Petruska.
A programban színházi darabok zenés-táncos feldolgozása szerepelt és persze a hangulatos pódiumbeszélgetés, melyet most is – mint minden korábbi tánc-témájú estet – Grecsó Zoltán táncművész moderált a tőle már megszokott barátságos és felkészült formában.
Horváth Csaba, a Forte Társulat művészeti vezetője és koreográfusa mesélt arról, hogy az A38-on látott performansz két fiatal tehetsége szerepel abban a darabban is, amelyet a veszprémi Hangvillában visz színpadra a társulat. Ez pedig a Petőfi-emlékév kapcsán az egyik leginkább kardinális darab a költő-óriástól: A helység kalapácsát rendezi, fizikai színház formájában.
Ebben - még ha drámai darabról is van szó - a szereplők ugyanannyira fejezik ki a testükkel, mint a szavak szintjén a mondandójukat. Ez különlegesebbé és élvezhetőbbé teszi az előadást. Tánc, zene, színház és próza közöséből áll össze az, amit fizikai színháznak neveznek.
A fiatal tehetség, Géem zeneiségére már a kétezres évek közepén is azt mondtuk volna, hogy hálószoba-pop.
Ültünk az albérletben délután háromkor, hatalmas semmitttevés és világmegváltó gondolatok közepette, egy üveg bor bódító társaságában és trip-hopot hallgattuk. Portishead-et vagy Flunk-ot. És rettentően fontosnak éreztük magunkat. És szükségünk volt erre az elvonulásra, a csendre, a megnyugvásra, a tűnődésre.
De lehetne Géem műfaja a fürdőszoba-pop is. Előbbi azért illik jobban Géem zenéjére, mert Csillapító című klipje egyszálgitáros elmélkedés egy hálószobából. Álomvilágból, merengőn, padlót bámulón gondolatait dúdolva, gitárját pengetve. Ez a fajta muzsika napjaink életritmusát nulla százalékban tükrözi. Ugyanakkor felsejlik benne valami, ami arra enged következtetni: generációjának – és mindazoknak, akiket korosztályán túl is képes megszólítani – igenis szüksége van erre a lassan hömpölygő, magvas gondolatoktól mentes, merengő gondolat-folyamra.
Éppen azért, mert iszonyatos tempót diktálnak a hétköznapok. És jobb, ha olykor megállunk egy ilyen nóta felett tanakodva. Segít kiszakadni a pörgésből és némi digitális detox-ban részesít. Reménykeltő, hogy Géem generációja számára sem minden a technológiáról szól. Tekintve, hogy napjainkban óriási nosztalgia uralkodik a világban zeneileg, érzésekben, hangulatokban, emlékekben, nem is túlzottan idegen a közönségtől, hogy azonosuljon Géem-el.
Ez a múltba révedés pedig az ezredforduló utáni évekre hatványozotton vonatkozik. Elhitte az emberiség, hogy nagy és pozitív változások elé néz, hogy a világ jobb hely lesz, mint volt. Aztán kaptunk a nyakunkba klímakatasztrófát, gazdasági válságot, természeti katasztrófát, világjárványt és háborút. Csoda, ha elvágyódik a nép (a hálószobába)?
Géem megtalálta azt az otthonosan megnyugtató érzést, amit akkor érzünk, amikor este magunkra húzzuk a takarót és teret engedhetünk lelkiállapotunk megnyugvásának.
Fotók: Zeneszöveg.hu hivatalos
