|
|
|
| Előadó: | Sickratman |
|---|---|
| Album: | a nagy Én |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sickratman (Paizs Miklós) Bicskei Titusz |
|
Sickratman (Paizs Miklós) |
|
| Kiadó: | Szerői kiadás |
| Stílus: | Alternatív |
| Címkék: | Keressük! |
Árpád alatt menekültek erre a magyarok, közben
Átkeltek a Kárpátokon, ki lovon, ki gyalog, szóva’
Hátuk mögött hagytak szépen hegyet, rengeteget, úgyhogy
Átláthatták maguk előtt végre a terepet, merhogy
Paráztak, mer a magyarnak puszta csak a jó, hisze’
Szemmel nem tartani egymást sehogyse baró.
Ott voltak az Ungnál, azután meg a Tiszánál, éshát
Mentek volna tovább is a Tisza vonalánál,
Csakhogy nem tudták, a túloldalon micsoda lakik, vagyis, hogy
Lakik-e és ki lakik és sokan-e lakik?
Árpád konkretice épp az Ung folyónál lakott, egyszer
Hívatta a Küsidet, egy Tas nembéli tagot, mondom
Hívatta a csákót aztán ilyet szólott őhozzá:
A Tiszántúl érdekel, na puhatolózzá’!
Bejön-e a fű, tiszta-e a víz,
Me’ sikít az ősi föld: velkám, plíz!
Vigyél viszont magaddal egy csecse fehér lovat is,
Aranyzablát a szájába, gyémántnyerget a hátára,
Ragyogja le a nagyégről a csillagot is!
S ha királyt találsz valahol, hát azzal adjad neki,
Hogy az Árpád küldi a lovat, s a pénz nem érdekeli, és,
Hogy nem kér érte semmit is, csak füvet kér meg földet kér
Meg vizet kér, azt kész is, na ezt mondd meg!
Indult is a Küsid, át a Tisza vonalán, és aztán
Látta is, hogy nem hazudik ám a hagyomány.
Térdre rogyott a szegény, a szája pedig á-n:
Igen, igen, igen, igen, a Kánaán!
Harmadik napon jutott el végül egy városba, ami
Morva volt, és Szvatopluk volt a lakosok ura.
Küsid nyomta bizony rögtön, mit az Árpi mondott neki,
És a fehér lovat a nyereggel átnyújtotta neki.
Hát a Szvatopluknak másmilyen volt a szimbolikája, ígyhát
Adott földet, adott vizet, füvet, üsse kánya.
Három napig vígan ment a Küsid hazafelé,
Mikor Árpi bácsi személyesen lovagolt ki elé.
Mingyá nézte is a vezér ám a viz-, a füv-, a földet,
Hogyha hagyomány is, csak bizonyos áldozatot ér meg, viszont
Látta, hogy a minta bizony kibaszottul atom, azt, hogy
Édes a víz, zsíros a föld, bejön a fű nagyon,
S ahogy kézről kézre adták ott a kulacsot, a füvet,
Végérvényesnek találták a szerződésüket.
Rögtön fordította Küsidet az Árpi visszafelé,
Mondta, menjen újra Szvatoplukhoz, hallja csak a zselé, azt, hogy
Miénk itt e föld, az erdő, mező, úgyhogy
Eltakarodni e földről az kötelező.
Ha nem érti, mondjad neki, az Atilla jogán,
Na meg a fehér ló, nem emlékszel, köllött, apukám.
Egy szó, mint száz, Szvatoplukom, azt gondolom én,
Jut neked hely máshol is még a földkerekén!
Agyonütöm a lovadat, görbelábu szar,
Dugjad fel az ajándékod magadnak, magyar!
Azé a föld, aki azér’ elébb odanyúl,
Gyorsaság a jogossághoz így viszonyul!
És akkor légy szíves az avarokkal mondjad má’ meg, mi van!
Apukám ti vagytok hívatlanok ebben a buliban. Figyelj:
Többen vagyunk, jobbak vagyunk, úgy megyünk, hogy lövünk,
Mindenkit, aki csúnyán néz, jól lemészárolunk!
Aztán elmondta még, hogy a magyar odafele tart,
Azután a lovára ugorott, és gyorsan elinalt.
Szvatopluk hitte is meg nem is, ami vele megesett,
Gondolta összerántja hétvégén a morva sereget,
Na, erre hétvégére se serege, se nemzete, de,
De élete se, csobb, beléfulladott a Duna vizibe.
A Velencei-tó térségében élők 91 százaléka egyetért azzal, hogy további fejlesztésekre van szükség a tó környezetében.
Ez derül ki abból a reprezentatív, 500 fős közvélemény-kutatásból, amelyet a Velencei-tóért indított tudományos együttműködés keretében valósított meg a Kodolányi János Egyetem és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
A kutatás célja
A több kutatást és tudományos vizsgálatot is magába foglaló kezdeményezés célja, hogy átfogó turisztikai, szociológiai és demográfiai képet adjon a Velencei-tó térségének helyzetéről. Az első megállapításokat sajtótájékoztatón ismertette Domokos Tamás, a Kodolányi Egyetem elnöke és Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke.
Többek között fókuszcsoportos vizsgálat, kérdőíves turisztikai és szociológiai felmérés, valamint számlálásos turisztikai és demográfiai felmérés is indult júniusban a Velencei-tó térségében
a Kodolányi Egyetem és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) tudományos együttműködésének köszönhetően.
Az elsők között egy 500 fős, reprezentatív telefonos közvélemény-kutatás készült el, amellyel elsősorban azt járják körül, hogy
miket tartanak az itt élők a Velencei-tó legfőbb értékeinek, illetve milyen fejlesztéseket támogatnának leginkább.
„Célunk az, hogy megismerjük a helyi lakosság véleményét a Velencei-tó környékének állapotáról, annak jövőbeli kilátásairól. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az itt élők 91 százaléka egyetért: a Velencei-tó térségében további fejlesztésekre van szükség” – fogalmazott a kutatásról szóló sajtótájékoztatón Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke.
A helyiek a Velencei-tó jelenlegi vízminőségét, biológiai állapotát 5-ös skálán csupán 2,6-ra értékelik, a Velencei-tó környékének jelenlegi szolgáltatásait pedig 3,6-ra.
A megkérdezettek 88 százaléka egyetért abban, hogy a térség fejlesztéséhez egy átfogó tervre van szükség.
A legtöbben a környezetvédelmi fejlesztéseket, az egészségügy és szociális ellátás javítását, a szabadstrand és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, valamint a turisztikai lehetőségek bővítését tartják a legfontosabbnak.
A fejlesztések legfőbb előnyei között pedig a munkahelyteremtést, a fiatalok helyben tartását, az infrastruktúra fejlesztését és a turizmus fellendülését jelölték meg.
A kutatásban látható igényekre jelent megoldást többek között a HÖOK által tervezett Fiatalokért Központ is: egy olyan multifunkcionális rendezvény- és szabadidőközpont, amely elsősorban egyetemistáknak és fiataloknak kínálna helyszínt konferenciák, sportesemények és szórakoztató programok számára.
A tervezett beruházás ugyanis tiszteletben tartja a Velencei-tó értékeit, óvja a helyi környezetet, továbbfejleszti a helyi szolgáltatásokat és munkahelyeket is teremt.
A Kodolányi Egyetem egyetem demográfiai vizsgálatai keretében elkészül a Velencei-tó térségében élő népesség összetételének változásait bemutató tanulmány és a 2050-ig várható népesség-előrejelzés tanulmánya is, amelyek igen fontos információkat szolgáltathatnak a fejlesztési döntésekhez.
A Velencei-tó kiemelt jelentőségű a Kodolányi Egyetem számára, mert történelmi, földrajzi, tudományos és társadalmi szempontból is szorosan kötődik az egyetem működéséhez és értékrendjéhez. Az egyetem székhelye és működési központja Fejér vármegyében található, így a Velencei-tó térsége nem csupán földrajzi értelemben, hanem az intézmény identitásában és kutatási irányaiban is meghatározó szerepet játszik.
A tó és környezete ideális „élő laboratóriumot” kínál az egyetem számára, különösen azokban a tudományterületekben, amelyek a Kodolányi képzési és kutatási profiljának alapját képezik.
A turizmus, a környezetgazdálkodás, az ökológia, a regionális fejlesztés és a társadalomtudomány mind olyan területek, ahol a Velencei-tó valós kutatási terepet biztosít.
A Velencei-tó a Kodolányi Egyetem társadalmi szerepvállalásának szimbóluma is
Az egyetem célja, hogy aktívan hozzájáruljon a régió fejlődéséhez, a helyi közösségek megerősítéséhez és a környezeti értékek megőrzéséhez. A tó térségében végzett kutatások, fejlesztési projektek és partnerségek révén az egyetem nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági értelemben is értéket teremt.
A kutatási eredmények elérhetőek az Egyetem honlapján az alábbi linken, illetve a Fiatalokért Központ oldalán.
