|
|
|
| Előadó: | Gara László |
|---|---|
| Album: | Nem vagy ugyanaz már |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 4:18 |
| Szövegírók: |
Cseh Klára |
|
Gara László |
|
| Kiadó: | Joyride Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szóljon a taps, a taps, a zene szól
Szóljon a taps, a boogie, rock and roll
Mindenféle zene, boogie-woogie, rock and roll!
Pár percig szóljon már a taps, a zene szól
Ettől lesz jó hangulat, vidámabb élet vár, ha
Reggel már, zenével kezdődik a nap!
Párpercig szóljon már a taps, a zene szól
Elbűvöl percek alatt, a zene megtalál,
Előle bújni kár, - Szóljon már a taps!
Ma egész éjjel áll a bál
Jó ez a ritmus érzem,- csillog a fény...
Az ajtó mindíg nyitva vár
Ha eljössz: kedved jó lesz, mint az enyém!
Gyere, őszinte dallam szól -
Gyere, neked írom -
Gyere, tanuld meg tőlem jól,
Énekelem majd az úton!
A szemed ugye, hogy csillog már -
A szíved hevesen ver -
A kezed remélem tudja már,
Mi az, amit tenni kell?!!
Gyere és tapsolj már!
Szóljon a taps, a taps, a zene szól...
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
