|
|
|
|
|
| Előadó: | Szabadtéri 4akkordos Performansz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csóré Zoltán Gábor Pázmándi Soma András Renge Zsolt Varga Sámuel |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Talán te vagy az egyetlen olyan aki iránt némi felelősséggel viseltethetnék
hogy ha néha nem csak a hibát de a jó dolgokat is észre venném
és nem csak a vécén lehúzott terveimmel tele firkált falat bámulnám
ahogy a pultot támasztva lassan vágom magam alatt a fát
Ref.:
gyere legyünk fodros szélű bárányfelhő
és ússzunk el
legyen a miénk az ég és a tiszta levegő
mielőtt talpunkat fuldokolva dobnánk fel
hulljon belőlünk frissítő nyári eső
és mossunk el
minden mocskot amit mi teremtettünk elő
és kezdjük a könyvet egy tiszta fejezettel
körbe nézek és azt látom hogy nincs különbség köztünk
mer igen mindenki itt a fele barátom és ugyan olyan almából lettünk
nekem is jutott bőven siker egy jó nagy húsos szaftos szelet
de nem hiszem el h csak ennyi kell úgyhogy ne csodálkozz azon h a mosolyom is erőltetett
Ref. :
gyere legyünk fodros szélű bárányfelhő
és ússzunk el
legyen a miénk az ég és a tiszta levegő
mielőtt talpunkat fuldokolva dobnánk fel
hulljon belőlünk frissítő nyári eső
és mossunk el
minden mocskot amit mi teremtettünk elő
és kezdjük a könyvet egy tiszta fejezettel
én ugyan azokat a kajákat eszem
és ugyan azokat a piákat iszom
és ugyan azokat az ajtókat verem
és bennem is ugyan úgy ver a szív izom
én ugyan azokat a kajákat eszem
és ugyan azokat a piákat iszom
és ugyan azokat az ajtókat verem
és bennem is ugyan úgy ver a szív izom
én ugyan azokat a kajákat eszem
és ugyan azokat a piákat iszom
és ugyan azokat az ajtókat verem
és tele van már az egésszel a....
Ref.:
gyere legyünk fodros szélű bárányfelhő
és ússzunk el
legyen a miénk az ég és a tiszta levegő
mielőtt talpunkat fuldokolva dobnánk fel
hulljon belőlünk frissítő nyári eső
és mossunk el
minden mocskot amit mi teremtettünk elő
és kezdjük a könyvet egy tiszta fejezettel
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
