


| Előadó: | Cézé |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Egyszer régen több mint 10 éve
minden dolog még gyerekszemmel nézve
nem voltak gondok,hiányos percek
tiszták voltak a létfenntartott szervek
kis srác voltam, sokat nevettem
a tőlem tehetőt mindig meg is tettem.
A fájó dolgokat elkellett felednem,
így volt jó, ezt kellett szeretnem.
Volt 1 család , támaszként szolgált
tudta mindenki a főbejárók dolgát
Apa szava nevelt,anya karja védett
a veszélyektől ,minden percbe féltett
találtam akkor pár barátot,
becsültem őket mint a 100 karátot.
Szerelmet éreztem, először az életben.
Bele is csapok egyből a lényegbe.
Refrén:
Egyszer hinnünk kéne, azt hogy nincs még vége,
látod érted újra itt vagyook.
Miért vagy mégis büszke?
Látod így megy tönkree minden és mégsem indulook.
Megláttam őt, és szíve nagyot dobbant,
a láng benne először fellobbant
kikapcsoltam mindent , nekem ő kellett
ezért kitaláltam a bombabiztos tervet.
Az élet rohan, az órák rövidek
Letörök néha ,mint rózsákról a tövisek.
Te voltál nekem az egyetlen módszer,
erre az érzésre nem létezett gyógyszer.( nem létezett gyógyszer)
Két szint volt a különbség, jöhetett felőlem
menedzser és minőség.
Annának hívták ez elég volt nekem,
boldogan telt utánna minden egyes hetem.
Első lány aki iránt úgy éreztem,
mikor elment innen szívből el véreztem.
Tíz év után is úgy emlékszem vissza,
hogy minden momentum számomra már tiszta.(számomra már tiszta)
Refrén:
Egyszer hinnünk kéne, azt hogy nincs még vége,
látod érted újra itt vagyook.
Miért vagy mégis büszke?
Látod így megy tönkree minden és mégsem indulook.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.