|
|
|
| Előadó: | iKzEm |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nézd csak a csillogást itt a szemembe úgy izzik a tűz mint egy kemence
A szívem rég csak egy szelence, hova zárom a csókod mondd szeretsz.e?
Igen érzem és a fejemben úgy fogan meg minden gondolat
Hogy mikor látlak újra édes hogy érezhessem a csókodat?
Halld a bókomat. hogy tényleg te vagy a világon nekem az egyetlen
A parázs fellángol a kezedben, nélküled eddig csak szenvedtem
Kérlek Édesem nézz rám hogy emlékezzek szép arcodra
Mert holnapig túl sok a perc csak a magány tüskéi karcolnak
És harcolnak érted.. A szeretet nálad kezdődik
A szerelem köztünk nem tabu, és nem a szivárvány mögött rejtőzik
Én, úgy élem meg veled minden együtt töltött óránkat
Hogy ha azt mondják egymásba zúgtunk mi azt mondhassuk jól látnak
És nem elég egy perc egy év egy élet szívünk eggyé lett
Még akarom a csókod a számon az ajkad mikor az enyémhez téved
Én mindig feltárom az énem a lelkem látom a kék szemedbe
Bár leírhatnám pontosan mit érzek veled kicsikém szeretlek.
Ref.
Állj meg kérlek! Ez még a tiéd
Állj meg csókolj egy perc még a miénk
Sose szaladj el... Messze a távolba
Mindig szeretlek gondolj rám bárhol vagy
Állj meg kérlek! Ez még a tiéd
Állj meg csókolj egy perc még a miénk
Sose szaladj el... Messze a távolba
Mindig gondolj rám, gondolj rám bárhol vagy
Én még soha nem láttam nem hallottam nem is érezhettem
Magamat nem ébreszthettem, álmokból nem élesztettek
Fel, csak a szád íze, csak feküdj a hasamon élvezd a reggelt
Én itt vagyok itt leszek melletted keltelek halkan szerelmes reppel
Ágyamban az illatod olyan édes minden mozzanat
Olyan szép lett minden furcsa nap, amik szép emléket vonzzanak
De. A derekad tartom a karjaim fonnak át, az egész éjszakát
Egy házban a híd alatt csak ketten halljuk az éj szavát.
-Állj meg kérlek... -Részemmé vált már a létezésed
Ne engedj el te az egyetlen, bár voltak köztünk tévedések
Egyik sem számít már, te meg én, kéz a kézben
Mondják hogy elveszik minden a parton a ruhák a szembe szélben
Megfordult minden A világ érted semmi nem túl nagy tét
Egyszer már álmodtam hogy a szerelemben dúlhatnék
Most Megfordult ismét minden a tollam hirtelen olyan furcsa
Hogyha lenne rajta egy nagy lakat biztos nálad lenne a kulcsa
Ref.
Állj meg kérlek! Ez még a tiéd
Állj meg csókolj egy perc még a miénk
Sose szaladj el... Messze a távolba
Mindig szeretlek gondolj rám bárhol vagy
Állj meg kérlek! Ez még a tiéd
Állj meg csókolj egy perc még a miénk
Sose szaladj el... Messze a távolba
Mindig gondolj rám, gondolj rám bárhol vagy
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
