|
|
|
| Előadó: | Juniker |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Látod....
Egy lámpafénynél állok, és halkan szól egy dal
Ha úgy érzed, hogy segít, hát vidd el magaddal
Hallod ezt a zörejt, ez csak a szívemen a lánc
Fordulnak a láncszemek mint egy lassú tánc
Vége van a cirkusznak, hamis volt a varázsszó
Elalszik az oroszlán, és amatőr a varázsló
Depresszív a bohóc, és elővesz egy fegyvert
Sírdogál az erőművész, kit az élet elvert
Mert nem ismernek rád, mivé formált át az árnyék
Szárnyak nélkül ne ugorj, a helyedben még várnék
Gondold át még egyszer, hogy kit és miért támadsz
Ne feledd el soha, hogy ki is nyújtott támaszt
Meredek a jövőn, csak nézz a végtelenbe
Nem bánnám, ha tényleg végleg vége lenne
Mert akiben én megbíztam, átkozott megváltozott
Rohanj el, rohadj el, a lelked úgy is távozott
Refrén:
Eltávolodtunk egymástól, mint Anettka a Földtől
Mint epilálás után, a szőrcsomó a bőrtől
Vagy mint hideg tél, a forró nyártól
Undorodom tőletek, mint a pofán köpött nyáltól
Eltávolodtunk egymástól, mint könnycsepp a szemtől
Mint vörös vér a frissen esett sebtől
Bezárult a kör, aki kimaradt azt sajnálom
Kurvára fogsz hiányozni legeslegjobb barátom
Megtettem mindent barátom, bárki bármit kért
Küzdöttem értetek, a semmiért
Mert mindent elvártok, szarházi önző senkik vagytok
Kérni azt tudtok, de semmit nem adtok
Most már bezárult a kör, aki kinn maradt az így járt
Nem érdekel mi van veled,tudom ezt bunkóságnak hívják
Látod kesereg a bohóc, és színtelen a szivárvány
Némán megírt papíron ordibál a kiáltvány
Hogy gyáva lett az oroszlán, hisz retteg már a nyúltól
De megfogadtam én is, hogy nem félek az újtól
Hátba szúrlak férgek, és most sorakozva vártok
Peregnek a percek, aztán semmivé váltok
Nem kell,hogy megváltozz,csak kérlek szépen távozz
Nem kell, hogy megérts engem, nyugodtan csak átkozz
Nem kell, hogy keressél, ezzel szereznél most örömet
Vége van a játéknak, szűkítem a körömet
Magamra maradtam, bár egyedül is voltam
Nem figyelt rám senki, akkor sem ha szóltam
Csak akkor keresel, ha érdeket találsz rajtam bennem
El kell most mennem, egy változást kell tennem
Magamban az életben, a bennem rejlő lélekben
Az években, az érvekben, a képekben, a tényekben
Rendet kell tennem, mert nem találok semmit
Magammal számolok, mert nem érdekel senkit
Csak a pompa és a csillogás az érdek vezérelte
Hogy villogjon pár szóval, névvel, ezért letérdelne
Tudom máshol kéne írnom valami szerelmes kis kéjjel
De ezt szülte egy érzés, ezt szülte az éjjel
Kiderült minden, de felettetek beborul
Ismerős az érzés, mikor a torkod is elszorul
Vége van a játéknak, én eddig szórakoztam
Te köcsög, megjártam a poklot, és most magammal is hoztam
Refrén:
Eltávolodtunk egymástól, mint Anettka a Földtől
Mint epilálás után, a szőrcsomó a bőrtől
Vagy mint hideg tél, a forró nyártól
Undorodom tőletek, mint a pofán köpött nyáltól
Eltávolodtunk egymástól, mint könnycsepp a szemtől
Mint vörös vér a frissen esett sebtől
Bezárult a kör, aki kimaradt azt sajnálom
Kurvára fogsz hiányozni legeslegjobb barátom
Eltávolodtunk egymástól, mint Anettka a Földtől
Mint epilálás után, a szőrcsomó a bőrtől
Vagy mint hideg tél, a forró nyártól
Undorodom tőletek, mint a pofán köpött nyáltól
Eltávolodtunk egymástól, mint könnycsepp a szemtől
Mint vörös vér a frissen esett sebtől
Bezárult a kör, aki kimaradt azt sajnálom
Kurvára fogsz hiányozni legeslegjobb barátom
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
