|
|
|
| Előadó: | Juniker |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Látod....
Egy lámpafénynél állok, és halkan szól egy dal
Ha úgy érzed, hogy segít, hát vidd el magaddal
Hallod ezt a zörejt, ez csak a szívemen a lánc
Fordulnak a láncszemek mint egy lassú tánc
Vége van a cirkusznak, hamis volt a varázsszó
Elalszik az oroszlán, és amatőr a varázsló
Depresszív a bohóc, és elővesz egy fegyvert
Sírdogál az erőművész, kit az élet elvert
Mert nem ismernek rád, mivé formált át az árnyék
Szárnyak nélkül ne ugorj, a helyedben még várnék
Gondold át még egyszer, hogy kit és miért támadsz
Ne feledd el soha, hogy ki is nyújtott támaszt
Meredek a jövőn, csak nézz a végtelenbe
Nem bánnám, ha tényleg végleg vége lenne
Mert akiben én megbíztam, átkozott megváltozott
Rohanj el, rohadj el, a lelked úgy is távozott
Refrén:
Eltávolodtunk egymástól, mint Anettka a Földtől
Mint epilálás után, a szőrcsomó a bőrtől
Vagy mint hideg tél, a forró nyártól
Undorodom tőletek, mint a pofán köpött nyáltól
Eltávolodtunk egymástól, mint könnycsepp a szemtől
Mint vörös vér a frissen esett sebtől
Bezárult a kör, aki kimaradt azt sajnálom
Kurvára fogsz hiányozni legeslegjobb barátom
Megtettem mindent barátom, bárki bármit kért
Küzdöttem értetek, a semmiért
Mert mindent elvártok, szarházi önző senkik vagytok
Kérni azt tudtok, de semmit nem adtok
Most már bezárult a kör, aki kinn maradt az így járt
Nem érdekel mi van veled,tudom ezt bunkóságnak hívják
Látod kesereg a bohóc, és színtelen a szivárvány
Némán megírt papíron ordibál a kiáltvány
Hogy gyáva lett az oroszlán, hisz retteg már a nyúltól
De megfogadtam én is, hogy nem félek az újtól
Hátba szúrlak férgek, és most sorakozva vártok
Peregnek a percek, aztán semmivé váltok
Nem kell,hogy megváltozz,csak kérlek szépen távozz
Nem kell, hogy megérts engem, nyugodtan csak átkozz
Nem kell, hogy keressél, ezzel szereznél most örömet
Vége van a játéknak, szűkítem a körömet
Magamra maradtam, bár egyedül is voltam
Nem figyelt rám senki, akkor sem ha szóltam
Csak akkor keresel, ha érdeket találsz rajtam bennem
El kell most mennem, egy változást kell tennem
Magamban az életben, a bennem rejlő lélekben
Az években, az érvekben, a képekben, a tényekben
Rendet kell tennem, mert nem találok semmit
Magammal számolok, mert nem érdekel senkit
Csak a pompa és a csillogás az érdek vezérelte
Hogy villogjon pár szóval, névvel, ezért letérdelne
Tudom máshol kéne írnom valami szerelmes kis kéjjel
De ezt szülte egy érzés, ezt szülte az éjjel
Kiderült minden, de felettetek beborul
Ismerős az érzés, mikor a torkod is elszorul
Vége van a játéknak, én eddig szórakoztam
Te köcsög, megjártam a poklot, és most magammal is hoztam
Refrén:
Eltávolodtunk egymástól, mint Anettka a Földtől
Mint epilálás után, a szőrcsomó a bőrtől
Vagy mint hideg tél, a forró nyártól
Undorodom tőletek, mint a pofán köpött nyáltól
Eltávolodtunk egymástól, mint könnycsepp a szemtől
Mint vörös vér a frissen esett sebtől
Bezárult a kör, aki kimaradt azt sajnálom
Kurvára fogsz hiányozni legeslegjobb barátom
Eltávolodtunk egymástól, mint Anettka a Földtől
Mint epilálás után, a szőrcsomó a bőrtől
Vagy mint hideg tél, a forró nyártól
Undorodom tőletek, mint a pofán köpött nyáltól
Eltávolodtunk egymástól, mint könnycsepp a szemtől
Mint vörös vér a frissen esett sebtől
Bezárult a kör, aki kimaradt azt sajnálom
Kurvára fogsz hiányozni legeslegjobb barátom
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
