|
|
|
| Előadó: | WhatCanThere |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
CooltourMan |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Magyar Hip-Hop |
| Címkék: | Keressük! |
Nem élek a Földön, nem is élek máshol
Nem tudom, hogy hol vagyok, kérdezzed hát mástól
Nem vagyok most nyugodt, nem is vagyok ideges
Mostan a gondolatom, és a testem se hiteles
Szédítő üresség e tértelen térben
Fizikailag lehetetlen, és értelmetlen
Hova kerültem Én? hát biztos nem a mennybe
Egy elfogyott test vagyok a végtelenbe
Érzem más jelenlétét, természet feletti
Ugyan nem látok semmit, mégis ott lapul valaki
Kirázza a hideg a testtelen testemet
Fojtogat a sötétség, s elvakítja szememet
Egyedül érzem magam, de még is olyan furcsa
Úgy érezem, hogy valami a lelkem átkarolja
Valami szorít engem, és a lelkem elrabolja
Elrohanna vele, de az üres kezem fogja
Refr.:
Sötét van, fekete lett minden
Dermesztő hideg fut át lassan testemen
A koromsötétségben csak jéghideg fuvallat
Körülöttem üresség, a Sátán engem vallat
Hideg van, sötétség lett minden
Dermesztő félelem szúr keresztül szívemen
A keserű térben csak jéghideg fuvallat
Körülöttem üresség, a Sátán engem vallat
Felfedezni véltem, hogy ez maga a pokol
Nem tudom most mit tegyek, a szívem összeszorul
Ha még élhetnék, már sokmindent nem tennék
Nem tudom, hogy ki voltam, de mindent visszapörgetnék
Végtelennyi idő után rájöttem hogy vak vagyok
Nem történik semmi se, mindenre rászarhatok
Folyton foglalkoztat, hogy mi vagyok, s hol vagyok
Nem történnek jó dolgok, és nincsenek most bajok
Szárnyalok a sötétben, minden vagyok a semmiben
Porrázúzva életem, most megjelentem itten
Nem emlékszem mi voltam, s mi volt az én mivoltam
Egy hallhatatlan hang szólt hozzám, hogy én már meghaltam
Láthatatlan külsejű, külső erő kísér tova
A Sátán vagy az Isten? tán a Halál maga
Rémisztő a jelenléte, és minden egyes szava
Megőrültem talán, csak megyek a sehova
Refr.:
Sötét van, fekete lett minden
Dermesztő hideg fut át lassan testemen
A koromsötétségben csak jéghideg fuvallat
Körülöttem üresség, a Sátán engem vallat
Hideg van, sötétség lett minden
Dermesztő félelem szúr keresztül szívemen
A keserű térben csak jéghideg fuvallat
Körülöttem üresség, a Sátán engem vallat
Hideg van, és fekete lett minden
Dermesztő hideg fut át lassan testemen
Félnék én de nem tudok, meghaltam már régen
A halál után volt, de most érzelmem egy sincsen
Nem tudok semmit, csak a végtelenbe haladok
A nyirkos ismeretlen szívébe be hajtok
Csak fel-le szaladgálok lábatlan lábaimon
A most lelketlen testem önmagamért átkozom
Nem hiszek már semmiben, nem érdekel semmi sem
Csak egyet nem értek, hogy mit keresek itten
A nincstelen testemet fájlalom már régóta
A Sátán is szétszaggat, a lelkem meg elszórja
Refr.:
Sötét van, fekete lett minden
Dermesztő hideg fut át lassan testemen
A koromsötétségben csak jéghideg fuvallat
Körülöttem üresség, a Sátán engem vallat
Hideg van, sötétség lett minden
Dermesztő félelem szúr keresztül szívemen
A keserű térben csak jéghideg fuvallat
Körülöttem üresség, a Sátán engem vallat
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
