


| Előadó: | SOG |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Für Tibor Hámori Péter Száva Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

na megint próbál berántani az átlag
mondjad mit akarsz aztán kiváglak
nekem te ne gyere az életmodellel
főleg hogy befürödtél egy családmodellel
ne gyere azzal hogyan kereshetnék jobban
én is tudom de lustább vagyok mondtam
nem tehetem folyton azt amit elvárnak
utaink néha össze néha elválnak
essünk egymásnak ha annyira akarod
értelme nincsen az ablakodon beszarok
a dumád haver nem fektet két vállra
a magadfajta talpig hitel vérzik el a kádban
lehetne jobb lehetne szebb meg minden
de előtte elheveredek még a priccsen
fogadd el ez műanyag kanállal kanalaz
te pörgető törtető én meg nem ugyanaz...
refr.
nekem most haver itt van a hessz
téged meg vigyen el a kibaszott stressz
aki velem van az felteszi
a középső ujját: -há ezt neki!
nekem most haver itt van a hessz
téged meg vigyen el a kibaszott stressz
aki velem van az felteszi
a középső ujját: -há ezt neki!
nézd a buzinál megint megy a ronyó
ma kinél kell felelned? percenként kint fosó
a nyakkendőd egyenesen lefele belőve
még pár ilyen év és azon lógsz felkötve
egymás után rohannak egymás ellen
nem jött rá egyik se hogy nem más jellem
ugyanaz az elem hajtja mindet
taposni és lenyomni vinni a prímet
ez a magyar virtus "egymást ki írt tus"
ebben nem veszek részt pénz után ne fuss
kuss legyen nem vagyok kiváncsi rátok
sognak ütemre nektek üresen kong szátok
én hallok és érzek nem egy síkon mozgok
és látom mit értél el a földi poklot
az életed nem sajátod én rád kúrom az ajtót
ez nem a te bulid nekem te csak a tarkód...mutasd
refr.
nekem most haver itt van a hessz
téged meg vigyen el a kibaszott stressz
aki velem van az felteszi
a középső ujját: -há ezt neki!
nekem most haver itt van a hessz
téged meg vigyen el a kibaszott stressz
aki velem van az felteszi
a középső ujját: -há ezt neki!
tedd fel neki a középső ujjad
gyere velem csak az én rappem toljad
tedd fel neki a középső ujjad
gyere velem tesó én hozom az újat
tedd fel neki a középső ujjad
gyere velem csak az én rappem toljad
tedd fel neki a középső ujjad
a spanokkal szívjad ne a másikat fújjad...
újítsd be az újat



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos