


| Előadó: | Inflagranti |
|---|---|
| Album: | Bármit megtennék |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 4:12 |
| Szövegírók: |
Fenyvesi Attila |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | EMI |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Vers1:
Reggel van, még húz az ágy, és nem esik jól ez a változás
De nincs mit tenned, jó ez így
Még egy nap, te unod már, de látod, mégis megtalál
És kér, adj még egy új esélyt
Bridge:
Nem kell ez a rossz szöveg, vedd elő a másik énedet
És hangolj rám
Jobb lesz, ha így teszed, és szebbnek látod az életet
Mert ettől minden más
Refrén:
Mert ma egy jó nap van
Kell most egy jó dallam
Talán ez megfelel, mert elhiszem
És minden benne van
Mert ma egy jó nap van
Kell most egy jó dallam
Talán ez megfelel, mert elhiszem
És engem nem zavar
Vers2:
Ébressz fel, ha aludnék, hogy láthassam, mit szeretnék
Mert várok még egy új lapot
Ha átléped a tegnapot, és minden gondod ott hagyod
Lesz így végre egy jó napod
Bridge 1X
Refrén 1X
Bridge 1X



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala