|
|
|
| Előadó: | Szerda Délután |
|---|---|
| Album: | Szerda Délután |
| Megjelenés: | 1996 |
| Hossz: | 3:26 |
| Szövegírók: |
Kocsordi Attila |
|
Gyarmati Zoltán |
|
| Kiadó: | HUNGAROTON (P) GONG |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hát ugyanúgy, ahogy az angyalok,
Az ördögök is köztünk élnek
Válassz hát közülük ki a jó
Ne csak önmagad lásd mindíg szépnek!
Elrohan az élet melletted,
Ha nem figyelsz Te is fejre állhatsz
A tükörből már nem láthatod:
Ki előtted áll Rád nem vigyázhat!
Az árnyékos oldal nekem jobb
Ma nincs igényem a napsugárra
A tengerpart meg a "Hully-gully"
Nem surran be a kisszobámba
A sápadt arcú nyomasztó hírek
Most itt vagy ott lesz jobb nekem?
Még nem tudom, de addig jó:
Míg üres a zsebem, de tele a fejem!
Ó-Ó
Micsoda szörnyű hangulat
Ó-Ó
Sok ezer furcsa gondolat
Nagyon kérlek:
Ne nézz rám ilyen bután!
Tudod jól:
Ilyen egy szerda délután!
Ne nézz jobbra és ne nézz balra
Fütyülj bátran a nagyvilágra!
Ha nincsen kiben megbízhatnál
Tartsd a lelked kulcsra zárva!
A Nap lenyugszik melletted
Biztos holnap ő is felkel
De lehet, hogy egyszer arra ébredek
Hogy ö se lesz se reggel
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
