|
|
|
| Előadó: | Crescendo |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Duna Misi László Áron László áron Márk Dunai Mihály |
|
László Áron |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
1986-ban még gyerekek voltunk és minden más volt,
mindenki tudta még, hogy ki az ellenség és mindenki máshogy táncolt
akkor még biztosra vettük, hogy valakik leszünk,
valahová tartozunk, és megyünk
tudtuk, mert megtanították nekünk,
hogy aki nincs ellenünk, az velünk.
Utoljára teltház a Népstadionban, 3:0 a Magyar –Brazil
És ebben az évben megtanultuk azt is, hogy hol van a térképen Csernobil.
És egy kék nyakkendőt kötöttek a nyakam köré, de én már akkor sem hittem el,
hogy a tanító néni mindig igazat mond és a kisdobos tényleg nem szemetel.
Én akkor is úttörővasutas leszek, mosolyogva szolgálom hazám,
megfogadtam azon az évnyitón ott a Vörösmarty mozi nagyszínpadán
Bridge:
Mivel a szot-üdülő már régen megtelt, máshova kellett menni már
Jött az ötlet, irány a Tátra, Pozsony és Prága minket vár.
Ref.:
Ülünk a dácsiába de tudjuk hiába nem érünk soha már Csehszlovákiába
Sok pofont kaptam, de keveset adtam még 1986-ban
mégis oly szép volt talán csak mert rég volt a villamos sárga, a buszjegy meg kék volt
Boldogabban, az iskolapadban, még 1986-ban
1986-ban még gyerekek voltunk és annyi mindent reméltünk
Donald rágót rágtunk és a villamoson jegy nélkül se féltünk
Május elsején még felvonultunk, de siklóval is mehettünk a várba,
A Haley-üstökös felbukkanását még csak ötmilliárd ember látta.
Mexikóban végkép kihalt a láng, 6 gól és 1 katasztrófa
Csak a remény tartja még bennünk a lelket, hogy Göd-alsón születik az új Maradona
Februárban megjött a hír: fenn van biztonságban a MIR
A seregről mesélt a Status Quo és a Petőfin szólt még az Alphaville.
November 7.-e tiszteletére átrajzoltuk a matek órát,
Volt, aki nagyon jól rajzolt Lenint, de volt, aki jobban tudott Aurórát.
1986-ban a trapéznadrág még a szekrényben pihent
a márványfarmer volt az igazán menő, de a Tisza cipő a divatból már kiment
De hogy mindig emlékezzünk a múltra, hogy mennyi minden más lett azóta
egy ország kedvence maradt az Ultra, a túró rudi meg a traubi szóda
És a vasfüggöny mentén 2 nagy ország életre-halálra vívta harcát,
mi Bécsben a Maria Hilfer Strasse-n megláttuk a világ másik arcát.
Bridge:
Mivel a szot-üdülő már régen megtelt, máshova kellett menni már
Jött az ötlet, irány a Tátra, Pozsony és Prága minket vár.
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
