|
|
|
| Előadó: | Dupla KáVé |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zerkovitz Béla |
|
Zerkovitz Béla |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Magyar Szórakoztató Zene |
| Címkék: | csalódás, elmegy, elveszett, emlék, érzelmes, fájdalom, feldolgozás, lélekvesztő, lelkis, múltidéző, nosztalgia, szakítós, szerelmes, szomorú, történetes, visszajön [+] |
A füredi Anna-bálon szól a zeneszó,
Lesz is ottan dínom-dánom, szép muzsikaszó,
Ketten ültünk egy asztalnál, ő és én magam,
Nem is szóltunk mi egymáshoz, nem is volt szavam.
Egyszer aztán asztalunkhoz jött a vén cigány,
Megkérdezte, mi a nótád, édes kicsi lány.
De a kislány halkan csendben csak ennyit felelt,
Nincsen nótám, és a nótát nem is szeretem.
Akinek nótája nincsen, annak szíve sincs,
Ha nem hiszel a nótában, szívedbe tekints,
Lesz egy fiú, kinek nevét titkolni fogod,
És ahol majd senki se lát, meg is siratod.
Egyszer aztán hallottunk egy igen nagy csodát,
Gazdag úrfi vette el az édes kicsi lányt,
Fehér kocsi várta őket a templom előtt,
Nem is láttak a faluban ilyen esküvőt!
Kilenc szobás palotába vitték az új párt,
Körülöttük a sok szolga lábujjhegyen járt,
De a kislány így sem boldog, könnyes a szeme,
Mert a kertből felhangzik az ismerős zene.
Akinek nótája nincsen, annak szíve sincs,
Ha nem hiszel a nótában, szívedbe tekints,
Lesz egy fiú, kinek nevét titkolni fogod,
És ahol majd senki se lát, meg is siratod.
Messze földre mentem én, hogy elfeledjem őt,
Búcsúzóul megállok a fogadó előtt,
Benézek, és mit látok a tomboló tanyán,
Az édes kislány játszotta egy kopott zongorán: hogy
Akinek nótája nincsen, annak szíve sincs,
Ha nem hiszel a nótában, szívedbe tekints,
Lesz egy fiú, kinek nevét titkolni fogod,
És ahol majd senki se lát, meg is siratod.
--------------------------------------------------------------------------------
Na Anenskom plese vo Fürede
Na Anenskom plese vo Fürede znie hudba .
Bude na ňom dínom-dánom i pieseň pekná.
Dvaja sme sedeli za jedným stolom ,ona a ja.
Neprehovorili sme jeden k druhému , ani som nemal slov.
Zrazu prišiel k nášmu stolu starý cigáň.
Spýtal sa, ktorá je tvoja pieseň dievčina sladká.
Dievča mu mlkvo , tíško iba toľko povedalo,
Nemám žiadnú pieseň a hudbu ani nemám rada.
Ten kdo nemá žiadnú pieseň ani srdce nemá
Ak ale neveríš hudbe pozri sa do môjho srdca,
Bude jeden chlapec, ktorého meno tajiť budeš,
Tam kde ťa nik neuvidí za ním zaplačeš.
Potom zrazu počuli sme o jednom čude.
Malé dievča sladké vzal si bohatý pán.
Bielý koč na nich čakal pred kostolom.
Nevideli sme ešte takú svadbu v dedine.
Do paláca s deviatimi izbami odviezli nový pár,
Veľa sluhov po špičkách chodilo vôkol nich.
Dievča , ale šťastné nie je v očiach slzy má ,
Lebo zo záhrady známa pieseň znie.
Ten kdo nemá žiadnú pieseň ani srdce nemá,
Ak ale neveríš hudbe pozri sa do môjho srdca,
Bude jeden chlapec , ktorého meno tajiť budeš,
Tam kde ťa nik neuvidí za nim zaplačeš.
Do d'aleka odišiel som na ňu zabudnúť,
Na rozlúčku pred hostincom zastavím sa ja,
Pozriem sa a čo neuzrem na besniacej samota,
Malé sladké dievča hrá tu pieseň na odretom piane,že :
Ten kdo nemá žiadnú pieseň ani srdce nemá
Ak ale neveríš hudbe pozri sa do môjho srdca,
Bude jeden chlapec, ktorého meno tajiť budeš,
Tam kde ťa nik neuvidí za nim zaplačeš.
-----------------------------------------------------------------------
La balul de ziua Anei cântă muzica,
Fi-va mare chef acolo şi distacţia,
Stat-am noi doi la o masă fără să vorbim,
N-am avut ce să ne spunem, noi doi ne-am privit.
Vine-odată la masa noastră vechiul lăutar,
Şi întreabă pe fetiţă, care-i piesa ta?
Dar fetiţa foarte tristă, i-a răspuns aşa:
Nu am piesă şi nu-mi place mie muzica.
Cine n-are preferată, n-are inimă,
De nu crezi în melodie, vezi în sinea ta,
Va veni în viaţa ta un El ţinut ascuns
Şi când nu te vede nimeni te apuci de plâns.
S-a întâmplat mare minune, noi am auzit,
A venit fecior bogat şi s-au căsătorit,
N-au văzut aşa o nuntă în acel locşor,
Mare limuzină albă i-a dus pe cei doi.
Ce palat de vis, of doamne ... ei s-au stabilit,
Slugi aleargă-n jurul lor, servindu-i umilit,
Dar fetiţa este tristă, din ochi lacrimi curg,
Din grădină se aude cântul cunoscut:
Cine n-are preferată, n-are inimă,
De nu crezi în melodie, vezi în sinea ta,
Va veni în viaţa ta un El ţinut ascuns
Şi când nu te vede nimeni te apuci de plâns.
Am plecat departe eu ca s-o pot uita,
Ca rămas bun m-am oprit la hanul Anei, da.. .
Ce-mi văd ochii în incinta hanului bogat?
Fata dulce cântă tristă, la un pian uitat:
Cine n-are...
Cine n-are...
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
