


| Előadó: | Szenes Andrea és Szenes Iván |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Malek Miklós Hofi Géza |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Hofi Géza – Kovács Kati – Koós János: Zenés étlap
- Mi az, dörög az ég?
- Á, korog a gyomrom.
- Éhes vagy? Miért nem szólsz? Nyitok egy kifőzést.
Kiváltom az iparomat, s megnyitok egy kifőzést.
Ahol aztán, ahol aztán elkezdem a kifőzést.
S főzés közben irgalmatlan elkezdem a dizőzést.
És a cégből, és a cégből hogy csinálsz majd te nagyot?
Én a cégből, és a cégből úgy csinálok én nagyot:
piros arccal, nótaszóval, csimbalommal, cimbalommal
hirdetem az étlapot.
- alá karte!
Túró tejföllel, s gombapörkölt bableves.
Csiperke, csiperke, légy a levesbe!
Tutturuttututturu…
Mustár, marmalád, krumplinudli, macskaláb.
Ugorka, uborka, pemetefű cukorka.
Bort, sört kívánságra pohárba töltök.
De Inkább ajánlom a narancsízű szörpöt.
- Jó is az.
Téliszalámi, szinte meg kell zabálni. (?)
Törökméz, törökméz, a mai étlap kész.
Látsz majd ott a kifőzésben nagyszinkópás mulatást.
Sej, egyszer engem utolér majd a tehetségkutatás.
Nagybetűkkel hirdetik majd az étlapon a neved.
Erdő mellett nem jó lakni, nem ihatunk eleget.
Amit főzök, meglássátok, a vendégnek imponál.
Tessék gyorsan fogyasztani, mindjárt itt lesz a KÖJÁL!
Addig is, míg ideérnek, nem lopjuk mi a napot,
piros arccal, nótaszóval hirdetjük az étlapot.
- elé karte!
Túró tejföllel, gombapörkölt bableves,
csiperke, csiperke, légy a levesbe.
Tutturtuttututturú….
Mustár, marmelád, krumplinudli, macskaláb
uborka, ugorka, pemetefű cukorka.
Bort, sört kívánságra pohárba töltök.
Cégünk reklámja a panírozott hörcsög. – Az.
Téliszalámi, szinte meg kell zabálni.
Törökméz, törökméz,
a mai étlap kész.
………………………………….



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos