|
|
|
| Előadó: | SLA |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Végre látja már, végre a kép is élesedik,
Hogy kik támogatják és kik azok, akik kinevetik
Te pedig még nagyon-nagyon sokáig vakon jársz
Nem is értem, hogy lehetsz még életben. Eleve itt
Te lennél a hetedik, ha a halál a nyolcadik
Aki tényleg ismer, fejedre magasról szarik
Kár feléd a szó, de kár beléd az étel is,
Ha az vagy, aki a hülyeségét egészen addig osztja, míg
El nem hallgattatják úgy, hogy beverik a száját
Mint egy ócska gazt a parasztok lekaszálják
Állj át a sötét oldalra! Nem kellesz te ide
És miközben mész át, egy kamion kapjon telibe!
[...] Ez nem ad mosolyra okot,
Mégis szemem bizonyosan örömkönnyektől ragyogott
A következő pillanatban már önfeledten röhögök,
Pedig esküszöm, hogy a mai nap nem használtam drogot!
Ez a káröröm, ami kijön majd a káromon
Lehetek tisztán, közepesen vagy akár romon
De akkor is furdal majd a tudat, hogy miken nevetek
Lehet egy átlag ember simán rám adná: elmebeteg!
Meglehet, hogy igaza van és pokolra kerülök
Vagy a durva humoromért majd jó pár évet leülök,
De ha kijövök, felőlem továbbra sem hallhatsz mást
Csak baszott jó reppet és ördögi kacagást!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
