|
|
|
| Előadó: | Szenes Andrea és Szenes Iván |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Hofi Géza |
|
Malek Miklós |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | retro [+] |
Miau, Miau,
Magasabban, Főnök!
Miau, Miau,
Jaj, a kezem.
Nagyon jó, most jó!
Miau, Miau,
Jaj, de jó,
Cuki macska vagy, jaj.
Egyedem, begyedem, tengertánc,
Cicamica, mit kívánsz?
Nem kívánok egyebet,
Fogjuk meg az egeret.
Egy cica, két cica, száz cica, haj.
Azt hiszi, hogy megfogja az egeret.
Cini, cini kis egér,
Minden lyukba belefér.
Ott a farka, ott a farka,
Hívom én, de meg se hallja.
Vagy, ha hallja, már sokallja,
Úgy eszem az egeket.
Ott a farka, ott a farka,
Eltakarja készakarva,
Arra fussunk, ott a farka.
Szaladjunk, szaladjunk,
Hadd lobogjon a hajunk.
Akkor szaladj te!
Ott van, meg kell fogni a farkát,
Meg kell csípni a bőrét,
El nem veszítjük.
Jaj istenem, ott van,
Fele bent a lukba,
Másik fele kint van,
Azt kapjuk most el.
Ott a farka, ott a farka,
Ott a farka, ott a farka,
Ott a farka, ott a farka,
Megállj, ott van.
Hull a fáról a levél.
Mindjárt megfogunk, egér.
Nem tűnsz, nem tűnsz mindig el,
Mindjárt epénkben leszel.
Meglátod ott a farka, volt a farka,
Ott volt a farka, bement a lukba,
Találkozás a régi egeremmel.
Rossz randevú a kutyának való.
És macska áll, és már nyávogni sem mer,
Mert az egér csak csendben fogható.
Ott a farka, visszahúzta,
Bent van újra már a lukban.
Azt a teremburáját,
Hát ilyen lukas lakásban nem lehet egeret fogni.
Hoppá, most figyelj,
Minden lukba dugó kell.
Dugó, fadugó, bing-beng bent van a lukban,
Dugó, fadugó, a parafadugó.
Dugó, fadugó, bing-beng bent van a lukban,
Dugó, fadugó, a parafadugó.
Minden lukban legyen dugó,
Ez a végső cél,
Dugott lukból nem jön ki egér.
Dugóra üss, még üss,
Ráüss, most jó.
Egy lukkal készen vagyunk.
Üss, még üss.
Jaj, eltört az ujjam.
Hiába fújtam,
Egérke, rád emlékezem.
Fáj a kezem.
Egy cica, két cica, száz cica, haj,
Azt hiszik, hogy megfogják az egeret.
Ha-ha-ha-ha.
Ott a farka, ott a farka,
Ott a farka, ott a farka,
Ott van, meg kell fogni a farkát,
Meg kell csípni a bőrét,
Nem viszi most el.
Ott a farka, ott a farka,
Ott a farka, ott a farka,
Ott van, fele bent a lukban,
Másik fele kint van,
A farka vége kint van,
A farka vége kint van,
Azt kapjuk most el!
Nem is tudod, milyen drótot fogtam meg.
Én igazán zavartalak, jaj, jaj.
Én igazán üldöztelek.
Én igazán zavartalak, jaj-jaj,
Én igazán üldöztelek.
Okosabban kéne félni, annyit mondhatok,
Buta kisegér, ki folyton lukban kódorog,
Gyere fel a spájzba, egérpajtás, mondjuk délután.
Beleharapni a körözöttbe óraszám.
Hallgat a cudar, ő tudja csak, mit akar.
Nem jön a pimasz, nem győzi meg az igaz.
Ott a farka, ott a farka, ott a farka.
Ó, én balga.
Ez a macska farka!
Na!
Ne várasd soha azt, ki téged szívből imád,
Egy macska mégsem ehet egér helyett libát.
Tudom, hogy nem rajonghat értem minden egér,
Viszont én azért vagyok, hogy te ne is legyél.
Ez van!
Nem jön a lukból az egér!
Nehéz a nehézséggel szembe nézni.
A lukból az egér.
Nem jön. Nem.
Ha nem jössz elő, úgy éljen e fej,
Jó lesz helyetted énnékem a tej.
Majd néz az ember, és néz az ég,
Üresen áll az asztalon a jó tejes fazék.
Nem jössz elő, ez tény, nem de tény,
Ennyi pénzért bolond lennék ácsorogni én.
Hogy ezt hol hallottad, nem tudom,
De rúgja meg a ló.
Lehet egy macska is megalkuvó.
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
