|
|
|
| Előadó: | Szenes Andrea és Szenes Iván |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Fényes Szabolcs |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A férjek egyenjogúságát
Követelve követelem én.
Aki asszonyi dolgokon ágál,
Hogyha hallja e harci zenét,
Üsse össze a két tenyerét.
A férjek egyenjogúságát
Követelve követelem én.
Aki asszonyi dolgokon átlát,
Hogyha hallja e harci zenét,
Üsse össze a két tenyerét.
Közéletben elnyomjuk a nőket,
Én úgy hiszem ez történelmi tény.
Hogy milyen célra alkalmazzuk őket,
Én gondolom, hogy ismert körülmény.
De házasság után a kocka fordul,
A rabszolgából királynő lesz orvul,
A szegény férj csak folyton otthon ül,
És úgy táncol, ahogy a nej fütyül.
Szöveg:
Na de nem mindenhol van ám így,
De nem ám, hál istennek,
Nálunk nem!
Otthon az van, amit én akarok.
Igaz, hogy a feleségem megmondja,
Hogy mit akarjak,
De az van!
Ezért uraim, hogy ez megváltozzék,
Együtt:
A férjek egyenjogúságát
Követelve követelem én.
Aki asszonyi dolgokon átlát,
Hogyha hallja e harci zenét,
Üsse össze a két tenyerét.
A középkorban befalaztuk őket,
Ha vitatkoztak túl sokat velünk.
De eljátszottuk, lám a szép időket,
Már jó, ha visszafeleselhetünk.
Már rég nincs kezükben a spulni,
Nem tudnak mást, csak minket szapulni,
A szegény férjek beceneve: kuss!
Ezt tovább tűrni apolitikus.
Szöveg:
Uraim!
Ha kell, kimegyünk az utcára,
Meg fogjuk rendezni a mi
Fáklyás felvonulásunkat.
Tehát mindenki utánam,
Egy-két-hár-négy.
A férjek egyenjogúságát
Követelve követelem én.
Aki asszonyi dolgokon átlát,
Hogyha hallja e harci zenét,
Üsse össze a két tenyerét.
A mosogatás nem vitézi munka,
Kezem mégis csak én áztatom.
S én viszem az oviba a srácot,
A kislányt is én pelenkázhatom.
Míg bosszúságom forralom e dalban,
A nő az úr a legtöbb hivatalban.
De rémuralmatoknak még ma fuccs,
Mert címerünk egy széttépett papucs.
A férjek egyenjogúságát
Követelve követelem én.
Aki asszonyi dolgokon átlát,
Hogyha hallja e harci zenét,
Üsse össze a két tenyerét.
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
