|
|
|
| Előadó: | T-Kyd |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
[Tkyd]
van egy életem, egy álmom, ez a sajátom
a sajnálatot leszarom, mert mögöttem a családom
a saját kis poklomban én vagyok a saját sátánom
ki át akarna vágni előre szólok hogy átvágom
nem hajlok senki előtt, lehet nagy a kalapja
ha hanyatt esek az nem lehet más csak a San alapja
rímekben nincsen mérték, szarom le ki mit vállal
beégetem az összes hip-hop bohócot a Siskával
a saját világomban én vagyok a fáraó
a saját növényemnek a permet nem csak a fára jó
de ennek párja nincs, mert így tolják az érettek
a többiek meg mind elhullottak mikor megmérettek
megmérgezett az élet, keserű utóíz
én más vagyok a másnál, ez nem futótűz, ez futóvíz
a DeepFlow lebassza a szátokat ha bekoppan
az új évezred elején, az új rímezred betoppan
gyógyír az elmédnek, a tudásvágyat fokozza
és megérted a szívemben a dübörgést mi okozza
a nevem a sajátom, ez van ott a szátokon
a szentek korán halnak de én végig égek száz fokon
a Dreamerz ledarál amikor újra visszatér
mit elvett tőlünk az élet a két fasz mindent visszakér
ne nevezz gyengének, én megjártam a völgyeket
és eltemettem magamban már vágyakat és hölgyeket
a saját mértékemmel nézem ezt a világot
de valaki már húzza ki a szívemből a szilánkot
ha megkérdezik tőlem, mi a történetem lényege
minden embernek ott a lelkén a saját bélyege
nem tudom érted-e…
[Tkyd]
nem vagyok Murphy, de meg van a saját törvényem
hogy megmaradjak ilyennek haver, bármi is történjen
amit tudok az félig áldás, félig tehetség
hogy lehettem volna más de már bennem volt a veszettség
amikor kiállok az emberek csak bámulnak
majd ámulatba esnek, aztán jobbra-balra ájulnak
de semmi nincsen ingyen, megtanultam régen már
hogy nem minden miattad van és nem mindenki téged vár
voltak szar napjaim de vágom mikor nevettem
és rólam nem mondja senki hogy a pénzért szerettem
a tudást beszívtam hogy megértsem a világot
de a világ egy olyan hely amit sok féreg kirágott
a magam fajtának itt nem osztanak kegyelmet
hol pénzért adnak életet és pénzért vesznek szerelmet
mi rám rakódott nem más mint penész a lelkemen
és beledöglök tudom, de előbb a szádat elkenem
láttam már szenvedni a meg nem értett elméket
ha megértesz megérted, a rímek sok sebet feltépnek
a közöny kivégez, az ellentét meg kiélez
a remény elvakít, a valódi győzelem kié lesz?
a társadalomban a helyem nem találom
és annyira szeretnék élni, hogy ez lesz a halálom
a vonat elindult, de rossz vágányra terelték
ne tereld el a szót, a síneket már rég szétszerelték
a generációmat nem a jóra nevelték
a Mennyország kapuját jobbról-balról is lefejelték
jegyezd a naplódba, hogy megmaradjon évekig
hogy a bűnök nem évülnek és mennyit ér egy élet itt
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
