|
|
|
Háború meg halál,nem tudom hogy kit hívjak
Mentőt vagy az Istent,vagy végrendeletet írjak?
Feloldozást kérjek az összes bűnöm alól?
Mielőtt meglepne a halál,mint tróját a faló.
Ez tény és való,én már sok rosszat tettem
De higgyétek el szavam,jó ember lettem.
Feledtettem magammal aki régen voltam
Feloldozást vártam,Istenem mond meg hányszor szóltam?!
Hogy hallgasd meg a néped,bocsájtsd meg minden bűnüket
Hogy mentsd meg az árvákat,mond még meddig tűrjük ezt?
Hogy egymás után kint az utcán,halnak meg a gyerekek
Hogy oldozd fel a lelkem de mindenki ki nevetett.
Eltemetett az élet,de egy darab itt maradt belőlem.
A másoknak okozott fájdalom,meg az öröm ami felhőtlen.
Uram mond el mindenkinek,hányszor imádkoztam hozzád.
Hogy végre feloldozzál,és a pokolból felhozzál...
Oldozz fel uram mert vétkeztem.
Azzal hogy a földre meg érkeztem.
Az hogy így élek nem véletlen.
Az emberiség geci,nem tévedtem.
Oldozz fel uram ezért könyörögtem,
És nem a kocsmapulton,könyököltem.
Hogy egy ilyen fasz vagyok,nem örököltem
A sorsom elől sohasem menekültem.
Miért nem fogok ki egy arany halat,hogy kívánhassak hármat?
Miért mindig csak azt kapom vissza: Fogd be a pofádat!
Oldozz fel uram mert egy kurva nagyot vétkeztem
Megbíztam az emberben,de már rájöttem tévedtem.
Mikor végig nézhettem,ember az ember nyakán
Feloldozást kérhetek,nem kapok csak talán.
Hiszen 17 éve,az isten mossa két kezem.
És feledteti bűneim,mikor a földre vissza érkezem.
Mentsd meg az irhánkat,kérlek ó mindenható.
Ha boldogságra van szükséged hidd el az itt kapható.
Feszítsetek keresztre,legalább úgy fogok el távozni
Hogy nem egy kamu istennek,fogják a testemet feláldozni.
Miért mondtad hogy az ember csak egy söpredék?
Miért mondtad,csak a munkádból egy törmelék.
Miért mondtad?Istenem erre adjál választ
Aztán oldozzd fel a lelkem,mert a bűn lassan eláraszt.
Oldozz fel uram mert vétkeztem.
Azzal hogy a földre meg érkeztem.
Az hogy így élek nem véletlen.
Az emberiség geci,nem tévedtem.
Oldozz fel uram ezért könyörögtem,
És nem a kocsmapulton,könyököltem.
Hogy egy ilyen fasz vagyok,nem örököltem
A sorsom elől sohasem menekültem.
Füzérrel a nyakamban,egy templom kapujában
Gólt akarok rúgni,de csak kapufákat.
Találok rímeimmel,mikor feloldozást várok.
Mikor a láthatatlan felé,beláthatatlan ösvényeken járok.
Ez már a 21.edik század,mindent ellepett a füst
Az emberek bűneivel,betellett az üst.
Amikor csak azt hallom vissza,kapjad el és üsd.
Nehéz a szó bocsánat,egy papíron betűzd.
Irány a menny váróterme,ott ülök majd melletted.
A családodért az egész életedet feltetted.
De mindhiába,ha lelked nem lehet szabad.
Minden könnyes sorom után,elakad a szavad.
Megszakad a szíved,látni az embereket a porba.
Ahogy vesznek el a sötétben,egymás után sorba.
Én is ott voltam,testem kívülről láttam.
Megbíztam sok emberben,de már kurvára megbántam.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
