|
|
|
Nárdi a porondon, a színes ruhás kismajom.
Az élet egy színdarab, nekem is a színpadom.
Legelől állok, de nem lógok ki a sorból.
2 kezemmel emeltem ki magamat a porból.
Nézzétek meg hol tartok, el sötétült a lelkem.
Sosem szóltam semmiért, mindig mindent lenyeltem.
Mindenki azt mondja : Nárdi egy boldog gyerek voltál.
Egy igazi barátság, többet ér minden szónál.
Semmise az aminek látszik, megtanulhatnám most már.
Sokat segítene, ha szemem tisztára mosnám.
Mert minden ocsmány, csak sosem azt mutatja.
Az igazi arcom mutatnám én is, nem sok ember mulatna.
A tudatba beférkőzök, otthagyom a névjegyem.
Mindenki megtudja hogy a Nárdi név mit jelent.
Csapkod az ajtó, a szél mozgatja.
Rohan az idő, nincsen ami megfogja.
A szerelem hajt,de átlapoz mint egy könyvet
Nevess ki bátran,ha kicsordul a könnyem
Gyarló a népem,csak Mátyás volt igazságos.
Héj nagy magyarok!Ezt valahogy kihagytátok.
Minden percet kihasználak,írom az életem
Mesélek a máról,add ide a két kezed.
2 embernek köszönöm,hogy el jutottam idáig.
Saját magamnak,meg anyámnak.Ő sohasem hibázik.
Addig fogtam anyám szoknyáját,míg nem kiszakadt
Harcolok az élettel,míg nem kitagad.
Hajt a vérem,ameddig lélegzetet veszem
Addig énekelek,míg a csatát nem nyerem.
Addig fogtam anyám szoknyáját,míg nem kiszakadt
Harcolok az élettel,míg nem kitagad.
Hajt a vérem,ameddig lélegzetet veszem
Addig énekelek,míg a csatát nem nyerem.
Mikrofon által vész,aki mikrofont ragad.
Mikrofon által vész,aki a mikrofonba tagad.
92 egy újabb művész született.
Két lábra álltam,és kértem egy füzetet.
Kértem egy tollat,és írni kezdtem.
Írtam a rímeket,és keveset nevettem.
A valóságról írtam,ahol a könnycsepp a tenger.
Fájdalom a szeretet,és a szerelem a fegyver.
Az aurám indigó,s belül sem vagyok fényes.
De amit szívből írtam,mindig csak az volt igényes.
Te meg én mi ketten,de a harmadik az idő.
Ő a korlát előttem,de egyszer úgyis kidől.
Oldozz fel uram kérlek,mert vétkeztem.
Kerestem a boldogságot,és nem fékeztem.
Csalódtam magamban,cserben hagytam magamat.
Mikor rájöttem mi vagyok: Csak a világ szívén egy daganat.
Két pár kéz,egy az egyben a parton
Nem győzött le a sors,nem rakom le a kardom.
Nem adom fel a harcom,Nárdi rendíthetetlen.
Akkoris folytatom,hamár fennt az egekben.
Onnan küldöm majd az igét,belátásra bírom
Azt a kicsinyes országot,amit hazámnak hívok.
Minden sor mit írok,a saját hátamon csattan.
Ez nem én vagyok,nem,lehet csak álmodok,vagy meghaltam?!
Addig fogtam anyám szoknyáját,míg nem kiszakadt
Harcolok az élettel,míg nem kitagad.
Hajt a vérem,ameddig lélegzetet veszem
Addig énekelek,míg a csatát nem nyerem.
Díjjal ismerte el a szerzők munkáját a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete.
Példakép kategóriában Hrutka Róbert, életmű kategóriában Németh Gábor, míg újító kategóriában az Akkezdet Phiai kapta a különleges beton plakettet.
A Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete 250 tagot számlál, és sok ismert zenészt tud a soraiban.
Az egyesület alapvető feladata
Alakulása, azaz 2007 óta a könnyűzenei szerzők általános érdekképviselete, tagjainak érdekvédelme és érdekérvényesítése. A szervezet díjat alapított 2023-ban azzal a céllal, hogy a magas színvonalú alkotó és előadó-művészeti tevékenységeket elismerje és ösztönözze.
- A díj nem közvetlenül egy adott év teljesítményét, hanem az alkotó szakmára kifejtett hatását értékeli - fogalmazott Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke, aki a díjazottakat személyesen felkeresve adta át a különleges, vízcseppet és hullámokat ábrázoló beton plaketteket.
Példakép kategóriában az elismerést Hrutka Róbert Artisjus- és Fonogram-díjas zenész és zeneszerző kapta.
Eddigi pályafutása során több mint 200 nagylemezen dolgozott, és közel ezer reklám - és filmzene megírására kérték fel. A díj átvételekor arról beszélt, kizártnak tartotta pályája elején, hogy valamikor példakép lehessen.
- Egyáltalán azt sem gondoltam, hogy zenész leszek. Gyerekkoromban elvesztettem a hallásomat, nem tudtam beszélni, hét éves koromig jártam a kórházakat. A doktor bácsi azt mondta, hogy majd megtanulok beszélni, a hallásom viszont már nem lesz jobb, legfeljebb nem leszek zenész. Ezek után a hangszer jelentette nekem azt a kaput, amit meg tudtam nyitni önmagam és mások felé is. Kiskamasz koromban eldöntöttem, hogy nekem ez lesz az életem – mondta el Hrutka Róbert.
- „hiszek abban, hogy pár jó hang is képes megváltoztatni a világot. A zene pont olyan, mint az élet: megírjuk, eljátsszuk, és nem marad utánunk semmi, csak a dal. Most ezt a dalt írjuk egész életünkben”.
- fogalmazott Hrutka.
Hrutka Róbert és Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Újító kategóriában a díjat az egyesület elnöksége az Akkezdet Phiainak ítélte oda, mint a budapesti underground hip-hop legfontosabb csapata.
A beton plakettet együtt vette át a három tag, azaz Saiid (Süveg Márk), Újonc (Závada Péter) és DJ. Frequent (Havas Patrik).
- Mindig is újdonságra törekedtünk, volt bennünk egy konvekciókkal szembeni lázadás – fogalmazott Závada Péter. - Underground akartunk maradni, de aztán nem jött, vagy nem teljesen jött össze.
Süveg Márk szerint manapság nehéz újat kitalálni, mert már minden meg lett írva. Az a fontos, hogy befelé, és csapat esetén egymásra kell figyelni, és nem visszaigazolást várni a social mediában. Havas Patrik úgy véli, mindenkinek önmagának kell maradnia ahhoz, hogy maradandót tudjon alkotni.
A SZERZŐK Egyesülete az életműdíjat Németh Gábor dobosnak, dalszerzőnek adományozta.
Németh Gábor
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Játékát számtalan együttesből ismerheti a közönség, legyen az a Bikini, a Skorpió, a Beatrice, a P. Mobil vagy épp a róla elnevezett Németh Gábor Project.
- Aki valamikor elkezdte a zenélést és komolyan gondolta, annak nincs vége soha, maximum a föld alatt
– mondta el Németh Gábor a példakép díj átvételekor.
- Eredetileg csellózni tanultam, és 8 év után váltottam át a dobra. A célom az lett, hogy a legjobb dobos legyek, rengeteget gyakoroltam. Millió zenekarban játszottam, és a pályafutásom csodálatos ilyen szempontból is.
Videók a három díjátadásról
Kiemelt kép: Akkedet Phiai/Bellon-Nagy Kata
