|
|
|
| Előadó: | Huzella Péter |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Huzella Péter Zalán Tibor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Belépett, és bennem hirtelen nagy csönd lett,
Akárha teremtés előtti csönd lenne,
Arca, mint hűvös szirmú elnyugodott fény,
Kezében a sorsom, s a délelőtt
Megtelt ismeretlen ragyogással,
Álltam, s nem törődtem semmi mással,
Már tudtam, hogy ő az, akit vártam.
Belépett, és bennem hirtelen nagy csönd lett,
Tizenhat éves, vagy annyi sem,
A lány, ártatlan arccal, lehet, kíváncsian nézett,
még nem érzett semmit, vagy nem értett, talán,
De megtelt ismeretlen ragyogással,
Állt ott, s nem törődött senki mással,
Már tudta, majd átkarolom szégyenlős vággyal.
Christine, Christine, Christine,
Nem szabad, nem lehet,
Christine, Christine, Christine,
Nem szabad, nem lehet,
Csak könnyed mozdulat, ahogy kezét kezemre tette,
Árnyék remeg így fáradt levélen,
Hogyan mondjam el neked, te megérintett lélek,
Hogy mennyit szenvedtem, amíg nélküled éltem,
S hallgatott ismeretlen ragyogással,
Tudtam, ő nem volt még soha mással,
Várt engem, s bújt hozzám vacogással.
No lám csak, itt a férfikor delelőjén,
Még elküldi délibábját hozzám az élet,
De gyáva vagyok érte nyúlni,
Hiába hív, csak suttogom, - nem,
Én úgy élek, hogy félek
S távolodik ártatlan ragyogással,
Néma nagy szemmel, könnyes riadással,
A lány, kinek érkezését mindig vártam.
Christine, Christine, Christine,
Nem szabad, nem lehet,
Christine, Christine, Christine,
Nem szabad, nem lehet,
Christine, Christine, Christine,
Nem szabad, nem lehet,
Christine, Christine, Christine,
Nem szabad, nem lehet,
Christine, Christine, Christine,
Nem szabad, nem lehet,
Christine, Christine, Christine,
Nem szabad, nem lehet,
Christine, Christine, Christine,
Ne sírj!
Christine, Christine, Christine,
Ne kérj!
Christine, Christine, Christine,
Nem szabad, nem lehet,
Christine, Christine, Christine,
Nem szabad, nem lehet,
Christine, Christine, Christine,
Nem szabad, nem lehet,
Christine, Christine,
Én most elmegyek,
Christine, Christine, Christine, Christine, Christine,
Christine, Christine, Christine,
Nem szabad.
Christine,
Nem szabad, nem lehet.
Tolvai Reni ismét bebizonyította, hogy a magyar popszíntér egyik legmerészebb és legdögösebb előadója. Legújabb dala, a Túsz igazi érzelmi hullámvasút: a vágy, a kiszolgáltatottság és az ellenállhatatlan vonzalom egyszerre perzsel benne.
Már az első sorok is mindent elárulnak: „Egyre jobban húz, ezért lettem túsz” – és valóban, a felvétel hallgatása után nehéz szabadulni a dallamtól.
A felvétel a magyar szervezésű szerzőtáborban született, ahol több kiváló zenész és dalszövegíró kreatív energiája találkozott. A közös alkotás eredménye annyira jól sikerült, hogy a track nemcsak hazánkban kerül bemutatásra: a Warner Music Group nemzetközi támogatásával
hamarosan érkezik a Túsz angol nyelvű verziója is, amellyel Reni új szintre léphet a nemzetközi zenei porondon.
A klipben az énekes egy igazi femme fatale szerepébe bújik
Magabiztos, szenvedélyes és veszélyesen csábító. A látványvilágban keveredik a sötét elegancia és a 60-as évek glam mozgalma – melyről Reni hajkölteménye, ruhái, képi manőverei és az elmaradhatatlan nosztalgiát ébresztő Cadillac gondoskodik.
Megjelenik a szenvedély és a hatalom játéka
Ki irányít kit, amikor a szerelem már szinte veszélyesen vonzóvá válik? „Kegyetlen a karjaidba húz” – énekli a nameatmark által írt szöveget Reni, miközben minden mozdulatával azt sugallja: nem is akar szabadulni.
Az a bizonyos „Reni-féle” energiabomba
Zeneileg a Túsz egy pop-house banger, amelyet azonnal dúdolni kezdünk. Modern hangzás, erős basszus, és az a bizonyos „Reni-féle” energiabomba, amitől minden klubban felrobban a hangulat.
Ez az új fejezet méltó folytatása az előadó korábbi sikereinek
Ne feledjük: nemrég még Lotfi Begi és L.L. Junior oldalán hódította meg a slágerlistákat a Holnap hajnalig újragondolt verziójával – amely időközben elérte az aranylemez státuszt is –, most pedig egyedül, de egy nagy alkotói csapat hátterével ragadja magához a reflektorfényt.
Fotók: Tolvai Reni
