Előadó: | MC Soon |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Refrén: 2X:
Még szeretlek,nélküled nem tudok élni,
A karodba bújva csókodat kérni.
Örökkön-örökké csak veled lenni,
A szabad utat járni,és bármit meg tenni.
Le hullott egy könnycsepp,a porba és sírva,
Gondoltam rád és arra aki bírja.
Nélküled nem megy próbáltam ezerszer,
Nélküled nem megy próbáltam nem egyszer.
Én lehoznám neked,a legfényesebb csillagot,
Csak azt kérem szeress,és valakiben bízhatok,
Hogyha boldog vagyok akkor,ha hozzám bújsz kedvesem,
Én örökre szeretlek,kérlek hidd el nekem.
A szíved, a szívem.
A lelked, a lelkem.
Soha ne keljen reggel nélküled kelnem,
Nem változhat már, az álmom te maradsz.
Te voltál a vágy, de csak egy emlék maradsz.
Tombolt a vihar,akkor is látom a napot,
Elő bújt a szivárvány,és én fogtam egy lapot,
Ráírtam a nevünket,elejtettem egy útra,
Hogy együtt távozzunk a világon túlra.
Refrén. 2X
Számomra csak te, és nem létezik más,
Számodra csak én, és nem létezik más.
Ez így lenne kerek, de miért mondasz nemet ?!
Bármit meg teszek, előtted hajtok fejet.
De egy tó partján állok a víz tükrével szemben,
Ahol egykor még ketten jártunk kéz a kézben.
És boldog voltam nem számított senki,
Tökéletes pillanat nem zavar semmi.
Emlékszem, az első szóra,
Emlékszem, hogy az a pár óra,
Elrepült felettünk,az idő úgy gyorsan,
A lélegzet megállt, ha veled voltam.
De éreztem melletted, jó úton járok,
Tudtam hogy szeretsz, és nincs már több árok,
Nincs már több akadály,ha kezemet fogod,
De nem hittem volna,hogy a szívem el lopod.
Refrén. 2X
Az eszem segítene, de a szívem diktál,
Én mindig ott voltam,ha bármikor hívtál.
Te számíthattál rám,én mit kaptam cserébe,
Örökös fájdalmat, kínokat megélve.
Eldobnám az érzést,de ragaszkodik hozzám,
Én tüzelve öleltelek,de te kihűlt voltál,
Csodáltalak mindig,életem értelme,
Együtt dobban e két szív együtt él e értelme,
A szemem,szívem, tükrében lángol
A szerelmem irántad,olyan mint a mámor.
Hiányzol, tudod lehetek bárhol,
Nem felejtelek,bennem élsz, mától.
Refrén 3X
Zenés esttel tisztelegnek Cseh Tamás emléke előtt barátai, tisztelői Bakonybélben szombaton. Az esten a jazz és a világzene mellett felhangzanak majd Cseh Tamás dalai, bakonyi indián énekek és country muzsika is.
Immár 11 éve rendezik meg Cseh Tamás halálának évfordulóján a település díszpolgára tiszteletére az emlékestet a Szent-kúti kápolna mögötti területen.
A fellépők
A Makám Trió alapítója, Krulik Zoltán zeneszerző, gitáros, dalszerző énekesként mutatkozik be a közönségnek Kézdy Luca hegedűs és Bata István basszusgitáros, a jazz és a világzene terepeit bejáró muzsikusok társaságában. A trió, amely tavaly tavasszal alakult, a saját dalok mellett
a Cseh Tamás-Bereményi Géza szerzőpáros, a Kex énekese, Baksa Soós János, valamint Jász Attila, Zalán Tibor és Másik János verseire és szövegeire komponált dalokat ad majd elő.
Cseh Tamás zeneszerző, énekes, színész, előadóművész és
rajztanár 1990-ben
Fotó: Fortepan/Glósz András
Az est fellépői között lesznek nem hivatásos muzsikusok is
Baky György és Üveges Csaba kedvtelésből állt össze zenélni, elsősorban country-zenét játszanak. Baky György volt az a polgármestere Bakonybélnek, aki Cseh Tamás díszpolgárrá választását kezdeményezte. Üveges Csabának, a Jamboree Country Band egyik alapítójának műsorában az amerikai népzene kap főszerepet.
Víg Mihály, Cseh Tamás egykori zenésztársa, valamint az énekes fia, Cseh András közös műsorral lépnek színpadra.
Tolmácsolásukban Cseh Tamás dalai mellett bakonyi indián énekek is elhangzanak, hiszen az énekművész a bakonyi indián játék révén került kapcsolatba Bakonybéllel.
Az emlékestet tábortűz zárja, amely mellett immár 11 éve Mülhauser Martina idézi meg gitárjával és énekével Cseh Tamás emlékét a közönséggel együtt.
Kiemelt kép: Andrássy út (Népköztársaság útja) 101., a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházának emeletén működő 25. Színház. Cseh Tamás zeneszerző, énekes, színész, előadóművész, rajztanár a Dal nélkül ... koncerten 1975-ben
Fotó: Fortepan/Vadász Ágnes