


| Előadó: | Anna & the Barbies |
|---|---|
| Album: | Passion Fruit |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 4:02 |
| Szövegírók: |
Pásztor Anna Pásztor Sámuel |
|
Pásztor Anna Pásztor Sámuel |
|
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Alternatív |
| Címkék: | Keressük! |

How I longed for another place, how I wanted it to taste
Where fresh aired wind blows freedom in your face
Though love bloomed beneath each touch, still I wanted it so much
To feel the kin of lust, where love was out of touch
I BELONG TO YOU, THOUGH MY LOVE’S FOR SOMEONE NEW
WILL I BE LEFT ALONE, I’LL ALWAYS RUN TO YOU
Slowly I forgot the day, that parted me away
From the world, where your memories were destined to decay
Minutes turned to days, and it all seemed like a phase
Stuck in time, sun don’t shine, such a bitter summer daze
I BELONG TO YOU, THOUGH MY LOVE’S FOR SOMEONE NEW
WILL I BE LEFT ALONE, I’LL ALWAYS RUN TO YOU
Lately, I’d love to not, but baby, I’ve been missing you
It could be, maybe, because this life was mainly ment to be spent in twos
There was nothing wrong with us, I didn’t fit the picture, I know
But even though so, the way is still long to go
Before I learn to let you go
I can still see you in tears, magnified by the hesitation
The train was commin, I left, and you let me leave you standing at the station
But with the dreams we had, I carry on, wear ’em,
Like through a long war been, brooken medallion…
Lonely and burned out, life was an endless roundabout
I run away, takin’ away, but a suitcase full of doubt
I searched the world, for love I never knew
And nowhwere I belonged, till I belonged to you
I BELONG TO YOU, THOUGH MY LOVE’S FOR SOMEONE NEW
WILL I BE LEFT ALONE, I’LL ALWAYS RUN TO YOU



A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."