|
|
|
| Előadó: | Kamion |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | rap, hip hop\r\n |
| Címkék: | Keressük! |
yo, dedikálom a tracket, Robi barátomnak a XVII-be
(R.I.P. Pimp C)
[Kamion]
évek óta taposom az utat magamnak
az odavezetőt, ahol majd elkaparnak
az élet ilyen – a rosszak tovább maradnak
életben tartanak ameddig csak akarnak
mikor a part szakad, akkor is maradnék
a remény meghalt, tudom ez csak menedék
utolsó mentségként még felnézek az égre
meggyónnám egy szóval, hogy mért nem estem térdre
maradtak sebhelyek, mindegyik egy emlék
ha némelyikre gondolok, tudod mégis mennék
feledném a gondot, a dolgaimat feladnám
nincsen semmim, de azt is eladnám
magam után mindent felégetnék végleg
nem bánnám a sorsom és nem kérném, hogy védj meg
felelősség nélkül egy könnyebb útra lépnék
hogy tagadnám meg magam, de az nem én lennék
[refrén 2x]
az nem én lennék, aki magával szembeszáll
hosszú még a játék, Kamion ki nem száll
[Kamion]
láttam már magam körül ezer bukott sorsot
láttam a hegyeket amit a szél összehordott
mint a kártyavár – úgy dőlt az is össze
hogyha érted jönnek nem kérdik, hogy jössz-e
elég a drámából, sok volt amit átéltem
egy részét feledném, mer’ én azt soha nem kértem
elég a bűnből egyszer megjavulok én is
mehetne jobban is, de ehelyett én mégis;
egyenes úton járok, és nem a föld felett
ha kell ott leszek, de csak az igazak mellett;
rántok kardot, meg megyek tűzbe hogyha kell
? amely, a pokolban égek el
a kevés hitemet is magamba fektettem
eleget vártam és harcot sose kezdtem
azt se felejtem, hogy ki volt aki kezdte
nem felejtem azt se, hogy kinek lett a veszte
itt a Tisza, itt a drogok vittek el
önmagukról túl sokat hittek el
önmagamtól soha nem mennék a halálba
…a felén túl is vagyok, a vége nincs kitalálva
[refrén 2x]
az nem én lennék, aki magával szembeszáll
hosszú még a játék, Kamion ki nem száll
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
