|
|
|
| Előadó: | Anastasia |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ercolino Walter G Eyerer Martin Laib Oliver |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Te jó vérből vagy,van egy palotád
Oh van egy palotám.Az enyém?
A tiéd!Büszkén ülted meg szilaj paripád.
Lovagoltam?Én?
És a ló...szép fehér!
Csúnyán nézted,így félt is a szakács
Padlón volt a srác!
Mire én?Volt hatás!
Jó voltál,hogyha rádszólt apukád
Na ugye milyen más?
A múltad nem vitás!
De sok van még,tanulni szép,mit úgyse tudna más!
Jól van!Hát kezdjük!
Most vállat hátra,karcsún állj!
De ne csak járj,de szinte szállj!
Tán kissé félreértettem,hogy szálljak?
Mit a kismadár!
És jön a bók.Na mit kapok?
A kézre jár a csók.
Megtanulsz majd mindent jól
Ha én is megtanultam,néked is megy jobban
Bárki megtanulja,hisz nincsen titka
Nézd,ahogy csinálom,úgy tanulj
Nem lehet,hogy mindez új!
Jó!Szépen ülj,ne hadonássz!
A mártás neve sztroganov.
Nem kell mindig sztroganov.
Most úgy szólt,mint egy Romanov!
A szamovár!
A kaviár!
S a desszert után pá!
Nem vagy még perfekt cárlány!
Ha én is megtanultam (ha ő is megtanulta),néked is megy jobban!
Szedd csak össze magad!Hisz van mit,honnan!
Nem sok ez csak ennyi
Jól tanulj!
Nem lehet,hogy mindez új!
Most bemutatom neked a nemeseket!
Ez itt a jó Kropotkin
Ki a Patyomkint
Lötte Botkin
A nagybácsid a Ványa Vodka vágya
Érted Ánya?Hogy?
Ő báró Puskin
Aki?Holt
Ő Anatolij
ArcánFolt!
Ez Szergek.Ő kalapot hord,és hallom,pocakot növelt
Egy sárga macska ott hevert!
No nézd,saját emlékre lelt.
Ha mindezt megtanultad,nékem is megy jobban
Honnan tudja?Honnan?
Csak úgy,hogy tudtam!
Feljött minden emlék,minden múlt!
Ánya végre más és új!
Ha én is megtanultam,néked is megy jobban
Bárki megtanulja,csak úgy jut csúcsra!
Nincsen semmi titka,nyílt a múlt
Bárki megtanulja,pár perc múlva
Nem lehet,hogy mindez új!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
