|
|
|
|
|
| Előadó: | Punnany Massif |
|---|---|
| Album: | Sun Kick EP. |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 3:51 |
| Szövegírók: |
Iványi Szabolcs Farkas Roland Sándor Felcser Máté Piszkár Bálint Antal Lipics Gergely |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | AM:PM Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hol van már az én, aki gyermekként vezetett?
Régi emlékemből egy poros fejezet.
Hol ott mesebeli fantáziámon túl
Körülöttem az élet szép színes árnyalatú.
Szülői édes biztonság, ti vigyáztok,
Vigyázott a védelmükbe foglalt imátok.
Hol szentírás volt, mit az idősek mondtak,
Soha nem tévedtek, hittem igaz, minden szótag.
Innen, messzi távolból ez csak képkocka,
Hogy megérte álomvilágban a világban
Lépkedni a számunkra nem taposott utakra
Békében akár a partot érő folyók nyugalma.
Anyám egy játékvilág mert ő is szereplő,
Kunyhómba bújnák meg, ha sír a felhő.
Egy talpalatnyi Barbakán nekem egy erdő,
Nincs félelem de, van mágikus erő.
Na és lányok, ti olykor mások voltatok,
Más szemmel láttam meg a mosolygó arcotok.
Kisautóval a kezemben, ti a babával,
Felnőttként azonosultatok az anyával.
Az igazi hősök állva, ők ülve pisilnek,
Én erősebb vagyok ők meg gyengéd kicsinyek.
Mégis egymás kezének szorításában,
Sétálva hittünk a világ másságában.
Hol van már én?
Idilli látomás, a főszerepben egy törpe.
Régi emlék, poros fejezet.
Egy elfeledett mesében,
Néha az időt visszapörgetném, bár
Emlékeim újraélhetném már.
Messze, mégis szeretném,
Ha egyszer újra, lehetnék gyerek még.
Néha az időt visszapörgetném, bár
Emlékeim újraélhetném már.
Messze, mégis szeretném, ha egyszer...
Lenni leginkább gyermekként szerettem,
Mikor még mindent mást csinált meg helyettem.
Utazni nagyszülőkhöz ismeretlen telkekre,
Leporolt emlékként maradt mára meg nekem.
Anyám-apám kéz a kézben, én középen:
Egy idilli látomás, egy elfeledett mesében.
Óriások földje, főszerepben egy törpe,
Nem tudásra szomjazik, még csak egy szörpre.
Játszótereken élvezni ahogy a szél fúj,
borongós napokon nem érteni apa miért dúl,
Egymással szorosan két ember össze miért búj.
Az idő haladtával sok kérdés szemet szúr.
Alárendelt világban hol süti és fagyi az úr.
Kit érdekel ki jól, ki bánik veled gazul,
Néhány furcsa felnőtt miért beszél vadul?
Miért esnek egymásnak ha ösztönük elszabadul?
Mit jelent a másság, nyomor, háború?
Nem tudtam hogy egyszer minden csőstől rám borul.
Szerettem alulról bámulni az életet,
Azt hittem jó kaland lesz, ha felnőttként élhetek.
Halljátok?
Halljátok?
Halljátok?
Néha az időt visszapörgetném, bár
Emlékeim újraélhetném már.
Messze, mégis szeretném, ha egyszer
Újra, lehetnék gyerek még.
Néha az időt visszapörgetném, bár
Emlékeim újraélhetném már.
Messze, mégis szeretném, ha egyszer...
Hol van már az én?
Idilli látomás, főszerepben egy törpe.
Régi emlék, poros fejezet.
Egy elfeledett mesében.
Hol van már az én?
Idilli látomás, főszerepben egy törpe.
Régi emlék, poros fejezet.
Egy elfeledett mesében.
Néha az időt visszapörgetném, bár
Emlékeim újraélhetném már.
Messze, mégis szeretném, ha egyszer
Újra, lehetnék gyerek még.
Néha az időt visszapörgetném, bár
Emlékeim újraélhetném már.
Messze, mégis szeretném, ha egyszer...
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
