|
|
|
| Előadó: | Tóth Reni |
|---|---|
| Album: | Nem az első |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 3:18 |
| Szövegírók: |
Janky Balázs |
|
Nemes Csaba Dajka Krisztián |
|
| Kiadó: | MMM Records |
| Stílus: | pop rock |
| Címkék: | Keressük! |
Az ablakig ér, a város sóhajt már...
A hajnali szél sorsunkról beszél...
Mennyit ér egy perc!? Mennyit ér egy szó!?
Mennyit ér egy kéz!?...Simít, ha fáj...
Meddig él a vágy!? Meddig hajt a jó!?
Hol talál majd rád az utolsó szó!?
Valakinek éppen eddig tart,
valakinek nincsen másik part,
valakinek minden mindegy már,
valaki egy új menetre vár.
Valakinek minden nap egy harc,
valakinek fáj a pókerarc,
valakinek tényleg mindegy már,
valaki csak most lép át!
Ezt az életet kaptuk,
ne akarjuk, csak a fényeit lássuk!
Csak a holnapot várjuk,
de nem látjuk, hogy az életünk örvény rég!
Sok a kéreg, meg a méreg,
de a lényeg:ez a lélek az élet!
És az alagút végén,
a szakadék szélén egyedül rajtad múlik majd.
Mennyit ér egy perc!? Mennyit ér egy szó!?
Mennyit ér egy kéz!?...Simít, ha fáj...
Meddig él a vágy!? Meddig hajt a jó!?
Hol talál majd rád az utolsó szó!?
Valakinek éppen eddig tart,
valakinek nincsen másik part,
valakinek minden mindegy már,
valaki egy új menetre vár.
Valakinek minden nap egy harc,
valakinek fáj a pókerarc,
valakinek tényleg mindegy már,
valaki csak most lép át!
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
