Előadó: | 2Arc |
---|---|
Album: | Kultúr tróger rap |
Megjelenés: | 2011 |
Hossz: | 3:35 |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | szerzői kiadás |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Na, jah, hé!
Szerencsét próbálni indultam bele a nagy világba,
a tárcámba' vákuummal, a zsemembe' ganja pipával.
A hónom alatt Macbook, a zsememben néhány Skinny (Graffitis spray),
a farzsebemet papír meg egy töltőtoll tölti ki.
Éjjel nappal utaztam, a határokat így átléptem,
kátránnyal nyugattam meg a szesztől duzzadó lépem.
A beateket csak pakolom, a rímeket meg kihányom,
kul' papírral törlöm meg a veszettségtől habzó arcom.
Szemem szürke volt, de a kék ég villant benne,
a a tehetség nem mellettem áll így ócskán szól a zene.
Sistereg a gondolat talán valami kisül belőle,
de én józanul is úgy ülök mint aki már be van lőve.
Bazsalyog az ajkam, füsttől tömör mámor,
menekülés a holnapból az alkonyból a mából.
A polgármester felszólít: Ülj le drága fiam!
ezzel úgy sem érsz el semmit ezért már a fasz is kivan!
Gyengéd érzelmeket ezért nem mutatok senkinek,
mellettem egy őrláng, de a konvektor rohadt hideg.
Szocialista kalori fair demokrata jövő,
de mégse fut a pukter itt meg kilyukadt a cső.
Luxus lett a játszótér, padlófűtés meg minden,
ott csücsülünk együtt a sáros meleg vízben.
Vidám lett a december, egy kis közös dagonya,
szotyolodva néz minket, aki nem fér be oda.
Refr. 2x
Szocialista kalori fair demokrata jövő
folyik ránk megint a pess kilyukad a cső
le-fel, le-fel az élet mint egy hinta,
minden egyes egyén csak egy vizeletminta.
Jah jah figyelj!
Éjjel tizenkettő, ránézek a vekkerre,
nem történik semmi úgy, ahogyan kellene.
Pár óra fetrengés után há' nem bírom már tovább,
fejembe fullcap-et nyomok lábamra meg deszkás csukát.
Elindulok bár lényem beleolvad a sötétbe,
ha valaki látná biztos azt hinné, hogy betépve
róvom utam ezeken az üres utcákon,
hátamon a világ terhe, jah és a kabátom.
A kérdések mit eddig, nem tudtam megválaszolni,
mind utánam lógnak, megpróbálnak lassítani.
Minél többet kapunk annál többet cseszünk el,
minél jobban kapálózunk annál kevésbé jutunk fel.
Ezért nem is hajszolom az illékony ihletet,
beérem azzal is, hogy belém már megint vetett egy újabb magvat a világ,
mi folyton forog körülöttem.
Leülök egy padra úgy érzem jól bevettem,
vagy mikor lecsaptam az adagom, egy jó nagy pohárral.
Sejtem mi volt benne, de én csak
sodródom a sárga árral.
Egy elhagyatott padon szikár szökőkút mellett,
orrsövényem egy pár új flegmatikus rímre tellett.
A sötétnek panaszkodom fennhangon megint,
én mondom mi a bajom de ő szokás szerint legyint.
Nem érdekli igazán de választás híján meghallgat,
haza küldene, tudom, hogy mondjam inkább a négy falnak!
Nah látom itt sem kellek összepakolom magam,
bosszankodva tócsába rúgok, elég gyanús szaga van.
Nem törődök vele, sőt igazából semmivel se,
nem mintha egyébként nem nyakig csücsülnénk a pisiben!
Refr. 2x
Szocialista kalori fair demokrata jövő,
folyik ránk megint a pess kilyukad a cső
le-fel, le-fel az élet mint egy hinta,
minden egyes egyén csak egy vizeletminta.
Csörög a depresszió lánca, beérkezem a bilibe,
meleg sós levecske ül meg most érdes tenyeremben.
Meleg van de ő fázik, összerezdül a felszínen,
eldobom mert gusztustalan húgy szag száll a levegőben,
de barátom nyisd ki a szemed, ez a vizeletvalóság,
nehezen cipeled te is mert súlyos mint egy sózsák.
Súlyos, mint egy sózsák.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana