|
|
|
| Előadó: | Kreck |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Amit csak én érzek nem tudja senki
amit csak te érzel próbálom megfejteni
megbecsülöm a családom, hisz kinek van még ilyen
megbecsülöm magam.. ettől lett erős a hitem
mások.. csak kéregetnek istentől
én beszélek hozzá, tiszta szívemből
új élet születik, más lesz a történet
aki elment fentről figyel és nem köddé lett
imádom a hazám, mert ide tartozom
rábíztam a sorsom, ezért nem kell aggódnom
a nagyapám négy évig volt fogságba zárva
mamám hűen várta..nem is gondolt másra
ha ránézek a csajokra lesz-e még ilyen?
egy gyenge szellő és az összes megbillen
tanulni kéne.. de túl sok lett a lecke
a minimális elvárás már rég el van cseszve
de tudom, majd eljön az én időm is egyszer
a szemedbe nézek és nem csak annyi lesz, hogy tetszel
a gyerekem érti majd miről beszéltem évekig
ennyi a célom nem több, bár szétszedik
minden gondolatom, de tegyétek nem bánom
pedig ugyan olyan vagyok, mint a többi Fehérváron
a panel házak labirintusában
a fényeket átkarolva megyek az éjszakában
és igen, éreztem a bőrömön
hogyha klappol minden akkor sincs ingyen az örömöm
megfizettem rendesen de megérte vágom
tudom milyen ha a mínuszból húz ki pár barátom
az esték kinyújtóztak, de rövid volt a takaró
lefagyott a város de begyulladt a kandalló
eltompult a harangszó elmúlik a fájdalom
és amit igazán szeretnék lehet évekig várhatom
Hittem szemednek, hittem a szavadnak
de pont hogy a párja lett a szeretet a haragnak
elmegyünk egyszer majd..találkozunk máshol
de addig kell tenni, amíg a tűz lángol
a boldogság messze jár de rohannék utána
megtudtam milyen az álom halála
az energia elfogyott, ez az utolsó vergődés
leszámolnék de halálig tart ez a szerződés
csak sétálok a utcákon és tényleg minden ideköt
a város egekbe emel..vagy a sínre lök
magyar földön maradok, mert más is maradt értem
a világ szépségeit sokszor fedezéknek véltem
de hiába érzem, ha nem is a sajátom
annyit ér, mint törött szívnek mondani, hogy sajnálom
fel kellett állnom, itt választani nem lehet
lejátszod az egészet, vagy úgy ahogy van eltemet
az élet..tervekkel, célokkal
ahol a vesztesek nyernek semmit nem érsz a szép szóval
majd ha megszelídít valaki elmondom..
mert így a díszes társaságodban csak a levegőt rontom
Borul majd a világod, nem egyedi a történet
milliók vannak így, amíg agyalsz én egy sört kérek
szennyezett a közélet és mivel téged nem érdekel
te lettél a trófeájuk, lemaradtál évekkel
most elhallgatok, most türelmes leszek
elmondtam mindent, mit utálok mit szeretek
megköszönöm az egészet, és nem azért, mert így illik
várok.. aztán majd a szív nyílik
újra, bámulva naplementét
érezni újra, a szerelem erejét
összekacsintani újra a sorssal
feküdni a parton, te meg én egy borral
nem is kell mondanom, mert tudom hogy érted,
hogy minek téptem szét a húszast..hát pont hogy érted..
amíg ti a homályban álmodjátok szépeket..
én az ürességben ordítom majd, hogy életet!
Van valami, amit biztosan tudhatunk: ha zenéről van szó, Solére nem köntörfalaz, nem alkuszik meg és 100%-ban beleteszi magát az alkotásba.
Az előadóhoz kapcsolódó dalszövegek itt.
Ennek lenyomata a frissen megjelent, harmadik albuma, a III. is, az énekesnő eddigi talán legőszintébb anyaga, ami eklektikus hangzásvilágával izgalmasan és hitelesen mutatja be belső fejlődéstörténetét.
Solére, azaz Szigeti Zsófi új albuma egy nehéz életszakaszból inspirálódott, aminek feldolgozását sok aspektusból mutatják meg az új dalok – egyszerre sugároz sebezhetőséget, és az ebben rejlő hatalmas erőt is.
„Száz százalékban a szívemből írtam”
„Életem első lemeze volt ez, amitől féltem. Féltem, hogy mit fogok írni, féltem szembenézni a bennem zajló érzésekkel. A tavalyi évem minden eddiginél nehezebb volt, először éreztem azt, hogy nem akarom leírni, ami bennem van. Végül néhány hónap csend után megengedtem magamnak, hogy úgy forduljon ki belőlem a gyász, ahogy akar. Nem irányítottam, és így született a III, fun fact: a leglendületesebb zenei anyagom valaha.”
Bár a III. egy színtiszta poplemez, most talán még erősebben érződik az a zenei sokszínűség, amit Solére nem csak, hogy magáénak tudhat, de önazonosan is jelenít meg a saját művészetében.
Felfedezhetünk erősebb elektronikus hatásokat, szerepet kapott a trap és a hip-hop, sőt, még a nyolcvanas évek hangulata is ránk köszön.
„Korábban kaptam olyan kritikát, hogy a lemezeim amolyan stílus showcase-ek. Azt gondolom, hogy 2025-ben az, ha valaki sok stílusban találja meg magát, nem feltétlenül jelent útkeresést, sokkal inkább sokszínűséget. Én büszkén vállalom, hogy sokszínű vagyok és erre bíztatok mindenkit, aki hozzám fordul tanácsért” – mondta Zsófi.
A III. olyan lelki folyamatból táplálkozott és épült fel, amit csak biztonságos közegben élhet meg igazán az ember, nem csoda tehát, hogy Solére olyan producerekkel akart dolgozni a dalokon, akikkel olyan bizalmi, baráti viszonyban van, hogy megengedhesse magának a törékenységet, ami a legfontosabb szempont volt a lemezkészítés során. Ezt a közeget és a minőséget egyszerre tudta biztosítani Gerendás Dániel, DOÓR, Karyuu és a frissen a Grammy díj For Your Consideration listájára került Kovács Miklós.
A producerek mellett három közreműködő előadót is hallhatunk az albumon
Ótvar Pestist, Lil Frakkot és Brenkát is tudatosan választotta dalaihoz Zsófi.
„Fontos nekem, hogy olyan emberekkel kollaboráljak, akiket hallgatok is, és inspiráló számomra a művészetük. Azért nincs túl sok feat ezen a lemezen, mert szerettem volna mindegyiket úgy írni, hogy abban a közreműködő előadók személyisége is érvényesülni tudjon valamilyen formában, ehhez pedig több időre volt szükségem. Nagyon büszke vagyok mind a három kollab-dalra.”
Az Ótvar Pestissel közös dal videója itt.
Talán az egy kedves véletlen, hogy épp három együttműködő került a harmadik albumra, a III-as cím viszont sokkal többet jelent egy egyszerű sorszámnál.
„Az elmúlt három év folyamatait dolgozom fel benne, életem talán legmeghatározóbb időszakát. Rengeteg veszteség árán nyertem el azt az embert, aki ma vagyok, és akire büszke vagyok. Az elmúlt három év bizonyította be nekem azt, hogy képes vagyok felállni, bármi történjen is, és képes vagyok az önszeretetre akkor is, ha ezért meg kell tapasztalnom az önutálat legmélyebb bugyrait. Ez a lemez bizonyítja számomra, hogy egyedül, mindenkitől függetlenül is tudok a erős lenni, és ez óriási biztonságérzetet nyújt” – mesélt a mögöttes tartalomról Solére.
„Nagyon ritkán vagyok magamra büszke. Most az vagyok. Kiírtam magamból mindent, amit akartam, és valami olyan béke hatalmasodott el rajtam, amit korábban még nem éreztem.
Száz százalékban a szívemből írtam, mindenfajta megfelelési törekvéstől mentesen. Boldog vagyok, mert új mélységeket és magasságokat jártam be, gazdagabb és stabilabb lettem lelkileg, és meg tudom veregetni a saját vállamat. Ez egy olyan szorongó személyiségnek, mint én, óriási áttörés.”
November 7-én együtt szállhatunk a magasba és merülhetünk alá a mélységekben Solére-rel a Szlimmyvel közös dupla lemezbemutató koncertjükön, az Akvárium Klubban.
Fotók: Solére/Sivák Zsófia
