|
|
|
|
|
| Előadó: | Karabély |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Gyáni Levente Polyák Krisztián Maurics András |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Virágzó akácfaág,
örök álmát alussza a hót sereg,
szorgos kezek járnak,
vár rád a fekete munka.
A városban nézd csörgedez a lóvé,
a gyerek, a gitár, dob,
csak a sárkányok éhesek,
dobd fel a fazekat a biciklivázra,
mert rajthoz áll veled száz halál,
sarkon az Al Pacino,
Babár egy füttyjelre vár,
ez a terézvárosi clandestino.
Nagy a világnak a zaja muzsikál,
a fülemben ropog a tűzön
az aranyhal, fehér galambraj száll
keresztül a fényes varrótűkön.
Míg telel én velem ez a bolygó,
kopog a dorkó, erre visz,
jaj arra visz, lekopik a sarka,
de a szapora csóró.
És útra kel a holdra fel,
mint flitteres anyagot az olló,
hasítja már a kék eget,
a képzelet, mint a Szojuz, a holló.
És csönget a szomszéd, hogy kéne már valami más,
tükrök a mézeskalácsszíveken,
a falakban valami ráz,
a szatyrokban a tegnap álmai a kábelen,
kezek, áram vágtat végig, végig Bábelen
Összenéz a sok zenész,
hová vezet ez a New Wave,
elszelel - kit érdekel - nyomtalanul
megint vagy húsz év.
Mit húsz! Ha velem húz a cigánygyerek,
ez a napja, hogy meghalok,
s az angyalok raja fuvaroz a virradatba.
Mit virradat! Egy pillanat,
fő már a feketekávé,
rap zene a híd alatt,
EGY-KÉT-HÁ-NÉGY, nyomjad Tádé!
És csönget a szomszéd, hogy kéne már valami más,
tükrök a mézeskalácsszíveken,
a falakban valami ráz,
a szatyrokban a tegnap álmai a kábelen,
kezek, áram vágtat végig, végig Bábelen.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
