|
|
|
| Előadó: | Karabély |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Gyáni Levente Polyák Krisztián Maurics András |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Virágzó akácfaág,
örök álmát alussza a hót sereg,
szorgos kezek járnak,
vár rád a fekete munka.
A városban nézd csörgedez a lóvé,
a gyerek, a gitár, dob,
csak a sárkányok éhesek,
dobd fel a fazekat a biciklivázra,
mert rajthoz áll veled száz halál,
sarkon az Al Pacino,
Babár egy füttyjelre vár,
ez a terézvárosi clandestino.
Nagy a világnak a zaja muzsikál,
a fülemben ropog a tűzön
az aranyhal, fehér galambraj száll
keresztül a fényes varrótűkön.
Míg telel én velem ez a bolygó,
kopog a dorkó, erre visz,
jaj arra visz, lekopik a sarka,
de a szapora csóró.
És útra kel a holdra fel,
mint flitteres anyagot az olló,
hasítja már a kék eget,
a képzelet, mint a Szojuz, a holló.
És csönget a szomszéd, hogy kéne már valami más,
tükrök a mézeskalácsszíveken,
a falakban valami ráz,
a szatyrokban a tegnap álmai a kábelen,
kezek, áram vágtat végig, végig Bábelen
Összenéz a sok zenész,
hová vezet ez a New Wave,
elszelel - kit érdekel - nyomtalanul
megint vagy húsz év.
Mit húsz! Ha velem húz a cigánygyerek,
ez a napja, hogy meghalok,
s az angyalok raja fuvaroz a virradatba.
Mit virradat! Egy pillanat,
fő már a feketekávé,
rap zene a híd alatt,
EGY-KÉT-HÁ-NÉGY, nyomjad Tádé!
És csönget a szomszéd, hogy kéne már valami más,
tükrök a mézeskalácsszíveken,
a falakban valami ráz,
a szatyrokban a tegnap álmai a kábelen,
kezek, áram vágtat végig, végig Bábelen.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
