|
|
|
Miről nem beszélt senkivel,
leírta egy lapra és megosztotta mindenkivel,
Mit nem akart nem is tette meg,
amiben most él, nem könnyedén szerezte meg,
csalódásból csalódásba taszította sorsa,
álmait kemény munkával váltotta falósra,
... sosem támadt gyengébb prédára,
sokszor hajtotta szexuális étvágya,
de volt párszor hogy nemes tett,
alkohol hatására, verekedni megeshet,
szerzett egy-két ismerőst de tudta hol a határ,
tudta jól, de hülye aki megáll,
így cucca nem lett legál, de közönség megszerette,
érezte van még följebb, megoldását kereste,
az arca lassan deres lett, élve temette az élet,
bérletet nem váltott rá, ha akarod hát kérdezd.
re.:
Őt, sokan megismerték az utcán,
nem egy embert járatott le a saját kis cuccán,
volt akik pár szövegét kívülről fújták,
sokszor tekintette társának a csukját.
Teltek az évek egyre többen néztek fel rá,
meg maradt az emberek közt nem hordta fen az orrát,
próbálta a békét, mire háborúval válaszoltak,
bánatában egyedül, de sokszor volt rá támaszkodtak,
... mindig kiküzdte amit akart,
ezer sebet kapott, de egyiktől sem szaladt,
csőbe húzták páran és harag lett a vége,
felszívódott hamar aki levegőnek nézte,
sokszor kérdezte meg, mi a baj?,
lelke eltávozott rég, a teste maradt fiatal,
a zenével egyé vált, a neve immár legenda,
magában a szálkát is, másba nincs is gerenda,
várja hogy ne tereld, lábnyoma ott is hever,
ahol senkinek, tudd nehezen felejt,
sejtette, mert keresztje mindig ott volt kéznél,
minden percben érezte ha a tömegből nézték.
re.:
Őt, sokan megismerték az utcán,
nem egy embert járatott le a saját kis cuccán,
volt akik pár szövegét kívülről fújták,
sokszor tekintette társának a csukját.
Őt, kevés aki követte,
serege se lett nagy, de egyik meg nem kövezte,
álmait le szögezte, nem állathatja meg senki,
amit elért ez a kölyök mondhatni hogy nem semmi,
mégis ugyanúgy nincs már mit el veszteni,
nem bottal verte isten, de mit lehet vele kezdeni,
minden egyes forintért megdolgozott keményen,
mégis lenézte, ki élt apuci zsebében,
ő csak felnézett az égre, mosolygott, majd tovább ment,
későn feküdt este, reggel pedig korán kelt,
minden nap mosolyt láttál arcán,
ha rossz kedve volt, nem sírt senki vállán,
szerette őt mindenki de túl korán el távozott,
magával az ördöggel minden nap találkozott,
egyszer talán visszatér kirakták mert,
kevés ember volt akik siratták meg.
re.:
Őt, sokan megismerték az utcán,
nem egy embert járatott le a saját kis cuccán,
volt akik pár szövegét kívülről fújták,
sokszor tekintette társának a csukját.
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
