|
|
|
| Előadó: | Tkyd |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Királyok, királynők
Elefántok, terelő juhász
Bohócok, egy síelő
És rajtunk kívül nincs itt senki más
Te hová tűntél, merre jársz, mit csinálsz
Már hallottam rólad, azt mondják téged nekem szántak
És csak a távolból néztem eddig, ahogy veled bántak
Ami hiányzott az arcodról egy mosoly, amit én adtam,
mit kiirtottak belőlem azt visszaölöd szép lassan,
így lesz kerek nap mi tegnap nap csak fél hold
most már félig élő vagyok pedig tegnap még csak félholt
ez az út, amit csak ketten járunk kettőnknek van kövezve
én magam mellé rajzollak más maga mellé szögezne
ússzunk az árral szemben jól fog esni hidd el
az emberek azt beszélik ez a lány boldogabb kyddel
megváltoztatnám a világot, de nem vagyok rá képes
tépj a szívemből egy virágot, hogy érezd milyen édes
Amíg alszol én csak nézlek, amíg nézel addig létezem
És a világ is vigyorog, mert tudta jól, hogy éhezem.
Tudod ez páratlan így veled lenni párban
És csak lassan szokom meg, hogy veled éjjel nappal nyár van
Nagy volt az ára, hogy soha ne tudjuk feledni
Hogy akik látták már a poklot csak ők tudnak szeretni
Én vérrel írnám fel a nevedet az égboltra,
Hogy mindenkiben maradjon meg mielőtt még szétfolyna
Egyszer, ha ráérsz meséld el, hogy milyen mellettem
Hazudd, hogy kurva jó és hazudd azt, hogy kellettem
Nagy súlyt cipeltem aztán hirtelen elejtettem,
Hogy így is lehet élni, hidd el nem is sejtettem
Tűz a tűzhöz, víz a vízhez te meg énhozzám,
Ha megtehetném még az álmodat is én hoznám
Amit tőlem kapsz, azt tiszta mint az oxigén
Százezer szép szó, egy sem csúszik el egy rossz igén
Érezni, amit kell és úgy ahogyan illik
Én egy ajtó voltam eddig, de már látom, ahogy nyílik
Én a túloldalról jöttem, te a túloldalon vártál
Te meg én a világ ellen, mától minden óra átáll
Ha a szemed mögé látnék ott is önmagamat látnám
És te rájönnél, hogy az élet egy élmény és nem látvány
És ha kinyújtod a kezed én egy szívet rejtek el benne
Hogy érezd megszakadni, mielőtt valaki elvenne
A levél, amit írok neked olcsó papír tinta
Ez az élet csak egy fehér lap, de te voltál a minta
Szavak nélkül tudtál mindent mielőtt még egyet szóltam
Én egy pocsolyának születtem, de Veled tenger voltam
Ezek csak szavak mégis többet ér az aranynál
Most ne vedd fel a telefont, mert látom, hogy még maradnál
Te megláttad az arc mögött az embert, ezért hála
Te már hozzám tartozol, épp ezért nem maradhatsz nála
Mutasd az utat én is mutatom a magamét
Csináljuk egymásért és ne érted vagy magamért
A világ velünk van, ki nem érti az sorvadjon
Már túl régóta várom, hogy a jég rajtam felolvadjon
Élni az életet vagy elképzelni másokkal
Én hazajöttem hozzád, pedig kipróbáltam már sokkal
Sokkol az érzés, amit te nyújtasz az elmémnek
Ez egyszemélyes háború pedig még sokan elférnek
Fogd a kezem fújjon a szél most a szemünkbe
A boldogság kapuján, azt hiszem már együtt megyünk be
Amit te láttál, azt még nem mutattam senkinek
Ha nem láthatlak többé a lelkem semmi nem menti meg
Melletted ébredni, az olyan mint megszületni
Ha két test összeolvad, azt már nem lehet megszüntetni
A tűz itt bennem hatalmas de mégsem éget
Én nem megkapni akarlak, hanem megszenvedni érted
Azt teszem mindennap ezt te tudod a legjobban
Ha engem őrzöl akkor szívedben a legjobb van
Egyszer majd mindenki mást lemosunk a testünkről
És a másik szívében a másik nevét festjük föl
Ha a szemed mögé látnék ott is önmagamat látnám
És te rájönnél, hogy az élet egy élmény és nem látvány
És ha kinyújtod a kezed én egy szívet rejtek el benne
Hogy érezd megszakadni, mielőtt valaki elvenne
A levél, amit írok neked olcsó papír tinta
Ez az élet csak egy fehér lap, de te voltál a minta
Szavak nélkül tudtál mindent mielőtt még egyet szóltam
Én egy pocsolyának születtem, de Veled tenger voltam
Minduntalan címmel Krasznahorkai László prózavilágát mutatja be a MűvészetMalom új kiállítása, amely június 15-én nyílik Szentendrén.
A tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik
Nem kevesebbet vállal, mint hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye.
A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
A kiállítás nem kronologikusan építkezik, hanem installatív módon képezi le Krasznahorkai prózájának alapvető hangsúlyait, érzékeltetve az indázó mondatok és a mondandó útvesztő jellegét, miközben a regényíró alakját fotók, dokumentumok, kéziratok hozzák közelebb a nézőhöz.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálna-díszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
Krasznahorkai László metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen a világirodalmi jelenléte is.
Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban.
Fotók: Krasznahorkai László hivatalos weboldala
