|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Magyarok nyilai |
| Megjelenés: | 2010 |
| Hossz: | 6:39 |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc |
|
Cheppy |
|
| Kiadó: | Night Child |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Betonházak erdeje, rákos városok
Pénzért gyógyító kamu táltosok
Akad itt minden, mi szem-szájnak ingere
Szipuzó tinédzser, bagózó kisgyerek
Nincs vesztenivaló, mert örök az életem
Álom a fájdalom, káprázat a félelem
Hiába indulsz el, egy helyben álldogálsz
Emberi testben élni csak egy állomás
Magyarnak születtem, emberként végzem
Még mélyen alszik, de majd felkel a népem
Felébred álmából, megérti, mi történt
A csodaszarvast ezek bizony kilőtték
A ganja ott van a korona mellett
Helyettük jöttek a szilikon mellek
Harapja a fél világ azt, ami ömlik
Ami csak csordogál, fel sem tűnik
Refrén (x2):
Ez az én országom, nem adom el nektek!
És kegyelem sincs annak, akit megvettek!
Nincsen alku, mi nem kötünk üzletet!
Nem adom a jövőm, nem adom a földemet!
Rossz lóra tettetek, Feri az ilyen
Mert az öklöm csak szolga, a nagy úr a szívem
Ha majd eladom magam, hát add fel a harcot
De amíg nem teszem, miért bárgyú az arcod?
Miért hangos a zene, ha nem érted soraim?
Hát legyen egy Audid, nekem meg lovaim!
Ennyi csupán a lényeg, kis különbség
Amíg itt sütöttek, ők szépen kifőzték
Figo a HírTV-n, Lisszabon közöttünk
Félni a valótól, ez a mi börtönünk
A fehérek kihalnak, jönnek a feketék
Már alig van olyan lány, kinek a szem kék
Álmomból riadtam, rémeket láttam
Hogy hazátlan kufárok viszik a házam
igen, hozzád beszélek, kedves hallgató
Igen, ez ébresztő, ez nem az altató
Refrén(x2)
Kiállok ide, és mondom a magamét
Te zilálva ugrasz az utolsó falatért
Nézz a tükörbe, ne pedig mellé!
Honnan jöttél, ki voltál, mára mi lettél
Minden nap megalkudsz a néped bőrére
A nemzet múltjára, magyarok földjére
De addig küzdök, amíg bírom szusszal
Egyre megy, rózsafüzer vagy a fukszszal
Ők Isten nevében gyalázzák Istent
Mert a rengeteg kevés, céljuk a minden
Utazócirkusz, aki téged képvisel
Nácik mondják, hogy a náciktól félni kell
Kevesen vagyunk, ezért szükség van rád
Először nyisd ki a szemed aztán nyisd ki a szád
Mert magyarnak születtél, nem vagy egyedül
Egy szép nap a turul a lelkünkkel elrepül
Ez az én országom, ez az én országom
Ez az én országom, nem adom el nektek! (x4)
Refrén (x4)
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
