


| Előadó: | Killakikitt (feat. Ketioz) |
|---|---|
| Album: | Legenda |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
AZA Tirpa Ketioz Jakab András Szarvas Dávid |
|
AZA |
|
| Kiadó: | ScarCityBp |
| Stílus: | Rap (Underground) |
| Címkék: | Keressük! |

AZA:
A nevem AZA,és kiállok azért, amiben hiszek,
A magyar rappet a legmagasabb szintre viszem.
26 év telt el, ebből 13 józan,
Megcsinálom a bulit, tudod hogy beteg flow-m van.
De nálad hol van?
Minket csak a beef éltet,
Minden sorunk profi, neked minden sorod kísérlet.
Monokli a szemed alatt, úgy telibe baszkodunk,
És amikor azt hitted, hogy vége, a szádba is faszt tolunk.
Megleszel kínozva, kihozunk a sodrodból,
Szomjazol a gecire?Kapsz egy kortyot az ondómból.
Kiütünk bárkit, de ezzel sokan nem számolnak,
A mi célpontunk az lesz, akit a legtöbben lájkolnak.
Ez a végzet temploma, itt kitépjük a szívedet,
Hiába menekülsz, innen nincsen út, ami kivezet.
Nyomodban a két Killa,meg velük a Ketioz,
Ez a zene megőrjít, erre muszáj, hogy berivózz.
KETIOZ:
Haza basz az AZA beat, mintha orrba szívnál wasabi-t
Minden fejet leszakít, aki hallja beszarik.
KETTYÓSsal ne játsszál, mer ki nevet a végén,
Amíg élek, állok a szakadék szélén.
Ne ti mondjátok meg nekem, hogyan kéne rátenni,
Mikor én nyomom a popfilter olyan, mint az R'n'B.
Mi öltük meg azt a két pakkot,
Mi még semmit sem érzünk, ti már szét vagytok.
Nekünk a rím hazai pálya, az is marad örökre,
Te csak lejárathatod magad a mi területünkre.
Ne hidd azt, hogy megszállak, inkább vedd be a szerszámot,
Ebbe a hotelba meg mindenki megszállot.
BP meg Győr, papa péppé rappel,
Killakikitt bazdmeg meg az őrült ember.
Ez nem pár kamasz kamász,akiket nem kamálsz,
Hanem amit kajálsz, papp gyere TIRPA!
TIRPA:
A nevem TIRPA, ittvan az összes szövegem vágják,
Hogy mit hozok legközelebb, azt már kurvára várják.
Az oltás, amihez én a legjobban értek,
Amit köpök,az vétek, a kedvenc napom a péntek.
Kivan a faszom már a sok Killakikitt-klónnal,
Ne kekeckedjetek a két anyabaszóval.
Na szóval,
Úgyse tud nekünk senki sem ártani,
Egy fasszopó MC se fog minket leváltani.
Átkozott egy ország ez,de mi még éltetjük,
A sok fiatalt mindig csápolásra késztetjük.
Bepörögnek tőlünk,mintha drogot szedtek volna,
A kritikusok azt mondják,ezek konok rappet tolnak.
Holnap,lehet a te városodba lépünk fel,
Nem is hinnéd el,hogy a szövegünkkel mit érünk el.
Szétbasszuk a házat,az energiánk az végtelen,
Egy dolgot még tudnod kell,nekünk a zene lételem.



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala