|
|
|
| Előadó: | Bigmek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bigmek Csörköl Zsolt |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az elmém nem tiszta, a hangok súgták hogy minden normál
Én hiszek nekik hogy a tettek többet mondanak minden szónál
Az összes panel hangszóró a membrám kemény alapokat veret
Ahogy bemozdulnak a falak mozdulok én is a sötét maga alá temet
Minek méregeted a bpm-et vigyázz ez még betegebb
Ez csak a végzet lehet ahogy megbassza a májkom a végbeledet
Mondtam hogy elveszem a végén ne tedd rá az életedet
A halál biztos de még biztosabb hogyha én is érted megyek
Remélem érted hogy mindig a vérem vezet
De a flom a méreg ami drog a képzeletnek
Szerte árad a kényszer mint egy vírus a kénszervezetben
Nincsen határ mikor a gondolataim cselekvésre késztetnek engem
Manipulál az ösztön velem a mocskot nem a szerek teszik
A természet csodás vigyázz ha valaki hullával szeretkezik
Tudod mit ezek után ígérem sose halok meg
Mer' a fóbiám marad hogy én csak baszós ütemeket baszok meg
Élve vagy holtan félbe tépve vágva
Darabokba lényeg hogy elégítse ki minden vágyam
Minden vágyam, minden vágyam, minden vágyam
A zenékre élezem a nyelvem mindet szépen lassan végzem ki
Tehát próbáld meg te is minden apró pillanatát kiélvezni
Az vagyok aki szeretnék lenni nem az akinek kéne lennem
Ez semmi kórós csak a piszkos tudatom lappang bennem
Szennyet lélegzek be reppet lélegzek ki
Ha kínoz ne kérdezz még nem végezlek ki
Szennyet lélegzek be reppet lélegzek ki
Ha kínoz ne kérdezz még nem végezlek ki
Egy szó mint egy töltény egy sor mint egy tár
És meghúzod a ravaszt mer' minden szart ismersz már
Mennyország vagy pokol, tarkó vagy halánték
A választás nehéz de tedd meg hidd el hogy én sem paráznék
Perverzebb fegyverze mint lateksz szerkóban egy ketrecbe
A saját lélegzetem folyt meg és a szívverésem kihagy percekre
Ahogy a húrok pengetnek, ütem pulzál ne nevezz embernek
Úgy alakul át ha menekülnék csak a bilincsek nem engednek
Nem látom a fényt mer' a szemeim vérben forogva
Néznek ahogy kihúzom a szavakat magamból harapófogóval
Nem vagyok halandó a démonok is nekem panaszkodnak
Vedd észre hogy te is a penge élén táncolsz a karomba kapaszkodva
Nyugalom csak agresszívvá tesz a sok antidepresszáns
Hiába szeded azt a szart attól még a valóság nem lesz más
Ezt garantálom a koponyádban a nyomás szünetmentes
Na milyen hogy hangok vezetnek hogy a hangomat szüntesse meg
Fogd már be nem igaz hogy nem tudsz végre kussban maradni
Mi? Most mondd azt hogy az én hibám hogy nem tudsz kétfelé szakadni
Hahaha. Komolyan mondom hogy ez már számomra kínos
Ha rajtam múlnak mi leszünk a '88-as mikrofongyilkos
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
