


| Előadó: | Rapülők |
|---|---|
| Album: | Rapülők |
| Megjelenés: | 1992 |
| Hossz: | 3:52 |
| Szövegírók: |
Presser Gábor Geszti Péter Sztevanovity Dusán Szentmihályi Gábor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | New Tone |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

A tükör előtt állok, és iszonyú a látvány,
Csak bámulok, mint egy ma született hátrány.
"Na, mi a gond? Na, mondd, mi a gond?!"
Valaki mondja meg, hogy ki vagyok, és pont!
"Hát idehallgass most, kis haver!
Örülj, ha valaki még hátba ver!
Ne filozofálj, hidd el, az a fő,
Hogy sok pénz legyen és elég nő!
Mi ez a kivagyiság, mikor a lényeg az,
Hogy kinek látszol és kinek játszol,
Hiszen elmúlsz húsz és elmúlsz negyven,
És elmúlsz lassan, szépen és csendben."
Sakk. Sokk. Ez nem valami sok.
Évek óta kutatom, hogy mégis ki vagyok.
Nem hős, nem nős, nem gyémánt és nem is agyag,
Se csúcstechnika, se hanyag anyag.
Gyors vagyok a lánynak, a zsarunak személy,
Moszkvában gazdag, de idehaza szegény.
Törpének óriás, óriásnak törpe,
Playboynak téboly, egyenesnek görbe.
"Hát idehallgass most, kis haver!
Örülj, ha valaki még hátba ver!
Ne filozofálj, hidd el, az a fő,
Hogy sok pénz legyen és elég nő!
Lemehetsz hídba, de nincs, aki felavat,
Híd sem vagy, szedd össze magadat!
Nem vár se dicsfény, se kárhozat,
Tettes se vagy, se áldozat."
De nehogy már a nyúl vigye a vadászpuskát,
A befőtt pedig eltegye a nagymamát!
Én kérdezek, amíg szétesek,
És ha nincs, aki felel, én nem adom fel.
Nem adom fel, míg egy darabban látsz,
Nem adom fel, míg életben találsz,
Nem adom fel, míg nem robbanok szét,
Míg akad egy kerék, mi tovább vihet még,
Mi tovább forog még.
Néha félek, hogy élek, s bárhova nézek,
Az ég és a föld közé - na szép! - jól beférek.
Éppen ideférek, akár a hamburgerbe a ledarált részek
És az akarok lenni, ami akkor voltam,
Mikor az akartam lenni, ami most vagyok.
A kérdést kilövöm az űrbe, ha kell,
Hátha válaszolnak rá a marslakók.
"Már megint ez a duma hé, kis haver,
Örülj, ha valaki még hátba ver!
Ne filozofálj, hidd el, az a fő,
Hogy sok pénz legyen és elég nő!
Mi ez a kivagyiság, mikor a lényeg az,
Hogy kinek látszol és kinek játszol,
Hiszen elmúlsz húsz és elmúlsz negyven,
És elmúlsz lassan, szépen és csendben."
De nehogy már a nyúl vigye a vadászpuskát
A befőtt pedig eltegye a nagymamát!
Én kérdezek, amíg szétesek,
És ha nincs, aki felel, én nem adom fel.
Nem adom fel...



Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik