|
|
|
| Előadó: | Rapülők |
|---|---|
| Album: | Rapeta |
| Megjelenés: | 1993 |
| Hossz: | 3:30 |
| Szövegírók: |
Berkes Gábor Geszti Péter Szentmihályi Gábor |
|
Berkes Gábor Geszti Péter Szentmihályi Gábor |
|
| Kiadó: | Sony Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Na, mi van? Na, mi van? Hol a szerelem?
Akárhogy is nézem, te sem vagy az esetem,
Amióta mint egy audio-video-idióta
Lesed a tévét. Én meg csak várom a Dallas végét.
Hallasz? Még szép!
Nem ilyenek voltunk rég! Nem! Nem!
Nem igényelt két órát
Megtalálni az erogén zónát!
Ma meg nincs egy olyan holmid, ami kicsit is átlátszó!
Kit izgat fel egy hajháló?
A telefon is telefon, de nem igazán YO
A vonalaimnak ez a kommunikáció.
Mint a fába szorult kéreg úgy élek -értsd meg!-
De közeleg a vége. Sértsd meg!
Nem kell se ásó, se kapa, se nagyharang.
Itt csak a lapát marad!
<Refr.:>
Repül az idő, de nincs egyedül,
Te vagy, aki most vele repül.
Beborul az ég, de majd kiderül.
Ha sikerül, alád kerül a lapát.
Neked 8, ez a 7 rám hogy 6.
Nem is 5-lik fel benned, hogy árthat,
Hogy fel4-el ez a közöny. Na gyere köszönj! Well!
Mire 3-ig számolok el.
Ha marad is 2-ség, az 1-re megy.
Neked is jobb 0-ról újrakezdened.
Hát számolj! Rámolj! Valaki valahol
Máshol bizonyosan terád vár.
A sansz már elszalasztva,
Hűvös leszek, mint Dél-Alaszka.
Hogy a lapát megy alád, az kezeld lazán!
Minek hazudozol itt, akár egy sebesült partizán?
Tudod, ugye, mi az, amit ezután kapsz?
Se búcsúlevél, se szép, szolíd fax.
Ezennel azonnal szakítok azzal a fazonnal,
Aki csak én voltam.
<Refr.:>
Repül az idő...
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
