|
|
|
| Előadó: | Capuccino |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Varga György |
|
Varga Győző György Juhász Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse 1:
Boldog a szívem, ha rád gondolok,
ha indulok hozzád, kísérnek a csillagok.
Ha rám nevetsz, én együtt nevetek veled,
ha sírni látlak, nekem is könnyes lesz a szemem.
Refrén:
Te vagy az egyetlen, akit szerettem,
akiért élni érdemes.
Csak terád vágyom én, ha jön az éj,
lehunyom a szemem.
Te vagy az egyetlen, akit szerettem,
soha ne felejtsd.
Suttogd, hogy érzed még,
kérlek, ne szakítsd szét ezt a gyönyörű szerelmet.
Verse 2:
Hol lehetsz, most éppen merre jársz?
Úgy kérem a jó Istent, vigyázzon rád.
Úgy féltelek, úgy óvlak,
de ha távol vagy, én nem láthatlak.
Ha távol vagy, én nem foghatom kezed.
Refrén:
Te vagy az egyetlen, akit szerettem,
akiért élni érdemes.
Csak terád vágyom én, ha jön az éj,
lehunyom a szemem.
Te vagy az egyetlen, akit szerettem,
soha ne felejtsd.
Suttogd, hogy érzed még,
kérlek, ne szakítsd szét ezt a gyönyörű szerelmet.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
