Előadó: | Gyermekdalok |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Csókai csókának
Mi jutott eszébe?
Föl szeretett volna
Öltözni fehérbe.
Unta szegény jámbor,
Hogy ő télen-nyáron,
Örökkön-örökké
Feketében járjon.
Ahogy így tűnődik
Ághegyen a csóka,
Arra ballag éppen
Csalavér, a róka.
Attól kér tanácsot,
Mit kellene tenni,
Hófehér galambbá
Hogy kellene lenni.
"Nincsen annál könnyebb -
Neveti a róka -
Fürödj meg a hóban,
Te fekete csóka!
Olyan fehér galamb
Lesz rögtön belőled,
Hogy magam sem tudom,
Mit higgyek felőled."
Nagyeszű rókának
Szót fogad a csóka,
Nagy vigan leugrik
Az ágról a hóba.
Az orra hegye se
Látszik ki belőle,
Kérdi is a rókát,
Mit hisz most felőle?
"Azt hiszem, galamb vagy"-
Csípte meg a róka,
S csapott nagy ozsonnát
Belőle a hóba.
Róka csípte csóka,
Csóka csípte róka-
Így lett fehér galamb
A csókai csóka.
Minduntalan címmel Krasznahorkai László prózavilágát mutatja be a MűvészetMalom új kiállítása, amely június 15-én nyílik Szentendrén.
A tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik
Nem kevesebbet vállal, mint hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye.
A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
A kiállítás nem kronologikusan építkezik, hanem installatív módon képezi le Krasznahorkai prózájának alapvető hangsúlyait, érzékeltetve az indázó mondatok és a mondandó útvesztő jellegét, miközben a regényíró alakját fotók, dokumentumok, kéziratok hozzák közelebb a nézőhöz.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálna-díszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
Krasznahorkai László metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen a világirodalmi jelenléte is.
Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban.
Fotók: Krasznahorkai László hivatalos weboldala