|
|
|
| Előadó: | László Imre |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kondor Ernő |
|
Kondor Ernő |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | magyar nóta |
| Címkék: | Keressük! |
Zöld erdő mélyén, kis patak szélén,
Párjával csendesen él egy cigány.
Vén öreg ember, nótája nem kell,
Senkinek sem kell a nótája már.
Szép tavasz járja, zöld a fa ága,
Kis galamb vígan turbékol a fán,
Ősz feje kábul, a szíve kitárul,
Párjához így szól az rokkant cigány:
Hol van a hegedűm, párom?
Tavasszal minden vidám,
Városba elmegyek máma,
Én, az öreg cigány,
Egyszer még hadd muzsikáljak,
Szívemből úgy igazán...
Szeretném elmuzsikálni:
Él még a vén cigány,
Öreg cigány, az ősz cigány.
És a vén ember eltipeg csendben,
Hóna alatt a kopott hegedű,
Alig bír járni, lábain állni,
Mégis szívében ott él a derű.
Városba érve, fáradtan tér be,
Egy csillogó, fényes terem ajtaján,
Vére fellobban, a szíve megdobban,
S középre tipeg az rokkant cigány.
Nagyságos uraim, kérem,
Nem tudom, ismernek még?
Könyörgöm, én sokat húztam
Valaha, réges-rég.
Egyszer még hadd muzsikáljak
Szívemből úgy igazán,
Szeretném elmuzsikálni:
Él még a vén cigány,
öreg cigány, az ősz cigány.
Csend lett egy percig,
Így szólt az egyik:
Jó uraim, mulatunk ma, ugye?
Nyissanak ajtót, ezt a vén rajkót
Látni szeretném, repülni tud-e?
Ugrik a pincér, pénzt kap a viccér'
Kint van az ember, és kész a hatás ...
Jó öreg párja már halva találja,
Beszól az anyó, Urak, jó mulatást.
Nem muzsikál sohasem már,
Csendes lett a vén cigány,
Alussza erdőben álmát,
Vadgalamb búg a fán.
Öreg-vén anyóka, sírját
Virággal díszíti már,
Galambbal sírva dalolja:
Élt egyszer egy cigány,
Öreg cigány, szegény cigány.
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
