Előadó: | FankaDeli |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Távolba meredő tekintet, én csak legyintek,
aztán tovább lépek,
telnek az évek, a percek nem várnak,
de néha megállnak a csalóka árnyak,
csupán a nagyvilágnak keserves zsoldosa
boldogan rohanna
halálba, ha rá az várna,
de csak a kín, ami marad neki,
az utcán odakinn,
hideg a beton, a bőröm égeti,
mindenki tudja, mégis megkérdezi,
amire tiltott a válasz, itt nincs mit válassz,
vagy őket, vagy téged - az Ördöggel játszhatsz,
angyalokat igéző szemekkel nézel rám,
még maradj velem!
a szavak mit érnek?,
hiába mondanám amit úgyis tudsz...
Refrén: Semmi más nem kell, csak egy lány,
egy kocsi, és egy kis pénz talán,
hogy elmenjek, vissza ne nézzek,
hogy szép vége legyen az egésznek,
semmi más nem kell, csak egy lány,
egy kocsi, és egy kis pénz talán,
hogy elmenjek, vissza ne nézzek,
hogy szép vége legyen az egésznek...
Talán még messze az a nap, minek beszélni róla,
talán ha mondanám, csak a whiskey szólna
belőlem, hogy fáj,
fáj minden körülöttem,
fáj, hogy hozzájuk szóltam, mégsem értettek engem,
lehet én hibáztam, de lehet, nem is hiba,
csak egy számítási tévedés: megesik néha,
ember vagyok - persze, érzésekkel tele,
a józan eszem messze,
nélküle élek, sokszor félek,
de tőle nem remélek
menekvést, mert ha nem is túl sokat,
annyit azért tudok:
a mesékben lehet hinni, de valóra nem válnak,
csapó, és ennyi.
Hova mész, mire vársz, hé?,
eszed veszted, ha beállsz,
majd az az, ha nem, az lesz a veszted,
semmit nem kapsz ingyen, előbb-utóbb
majd fizetsz, nekem hihetsz...
Refrén: Semmi más nem kell, csak egy lány,
egy kocsi, és egy kis pénz talán,
hogy elmenjek, vissza ne nézzek,
hogy szép vége legyen az egésznek,
semmi más nem kell, csak egy lány,
egy kocsi, és egy kis pénz talán,
hogy elmenjek, vissza ne nézzek,
hogy szép vége legyen az egésznek...
A tudás hatalom, a boldogság ritka kincs,
észre sem veszed, ha nincs,
de majd megérint egyszer,
és hamar elillan,
átjárja lelked, akár kés a vajban,
szíved forró katlan, lángol,
hiába oltod, szemed ne csukd be,
Kérlek, ne! -mondod,
de végig kell nézned,
széttép a tudat
a múltad
és a jövőd között az utat
kettészeli a hatalmas szakadék,
amibe zuhansz magad is,
s már egészen mélyen, a talajhoz közel
a papírt széttépem, melyet írtál,
összezavar,
hagyjatok rémek!, hagyjatok árnyak!,
a Pokol tornácán engem és Téged is várnak,
ábrándom elszáll, az ösztön súgja,
menekülni kéne, de nincs hova,
ennyi, vége...
Refrén:
Semmi más nem kell, csak egy lány,
egy kocsi, és egy kis pénz talán,
hogy elmenjek, vissza ne nézzek,
hogy szép vége legyen az egésznek,
semmi más nem kell, csak egy lány,
egy kocsi, és egy kis pénz talán,
hogy elmenjek, vissza ne nézzek,
hogy szép vége legyen az egésznek,
semmi más nem kell, csak egy lány,
egy kocsi, és egy kis pénz talán,
hogy elmenjek, vissza ne nézzek,
hogy szép vége legyen az egésznek,
semmi más nem kell, csak egy lány,
egy kocsi, és egy kis pénz talán,
hogy elmenjek, vissza ne nézzek,
hogy szép vége legyen az egésznek...
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana