|
|
|
Ha itt maradnál, nem indulnék még én sem,
Ha nem indulnál, nem lenne érkezésem...
Hová is mennék, hová is lennék egyedül én?
Nélküled nem kell útlevél.
Az otthon ott volt ahol bejártunk
mindent százezerszer már...
s apánkat kértük, hogy vegyen fel
most az egyszer, mert magasról
más lesz a táj.
Az otthon itt van, ha jössz mellettem,
Még ha nem is nézel rám.
Tudod, már régen észre vettem,
hogy szemedben én hazáig
látok simán, ellátok simán.
Rád nézek néha némán,
s az otthon visszanéz rám.
Az otthon ott lesz ahol megállunk,
Ki régen felvett rég nincs már.
Magunkban súgjuk csak tegyél le,
mert ma végre megtaláltuk, más lett a táj...
Egy szívhez szalad sok kis ér,
sok szivet hajt egy cseppnyi vér
S ha messze lennél... Oh Oh
Elég lesz mindig négy liter,
hazáig elmész ennyivel,
ha menni kell, de most jönnöd kell...
Az otthon ott van ameddig ellát
vak sötétben két szemünk.
Vak lovak vagyunk az éjben
nincsen út és nincs kötél sem,
de mi el mégsem tévedünk.
Hazajár minden emlék haza száll...
Hazavág mindent ez a laza szám...
Hazajár, minden emlék haza száll...
Hazavág mindent ez a laza szám...
Egy szívhez szalad sok kis ér,
sok szívet hajt egy cseppnyi vér,
S ha messze lennél... Oh Oh
Elég lesz mindig négy liter,
hazáig elmész ennyivel,
ha menni kell, de most jönnöd kell,
hazaértünk hidd el.
Adventi ajándék Nektek!
