|
|
|
| Előadó: | Pedro Sierra |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tudom hogy te felejtettél, nekem most már végem
kiadom a haragom, és vele minden mérgem
remélem hogy bántásommal célba ér e nóta
elkaplak egy pördülőre, egy utolsó szóra
Távozásra késztetett e mocskos tetves világ
megpakoltam bőröndöm, csak az indulás mi rág
Tovább lépek elmegyek, véget ért a felvonás
Keserű a szájízem, nem kell már a megrovás
Ki vagy te és mit akartál, nekem már nem létezel
ismeretlen szemérmetlen játszótársként élvezel
hajíts engem messzire, és utánam se nézzél
azt mondod a lelked tiszta, tükörbe hát nézzél
Sokat kértem tudom én, te kevesebbet kaptál
lelkemet már széttiporva mélyre taszítottál
rég a földön feküdtem, rúgásodat még rám mérted
remélem hogy játékoddal önbizalmad feléled
Egyetlen a szív szerelem, egyszer te is megérted
megmutatom eredményét bezárkózva mivé lett
gondolatom feléd repül vedd elő e nótát
keserédes hangulatban égesd el a gyertyát
Ref.:
Közel álltam szívedhez de határát nem sértve
kopogtattam ajtódon de levegőnek nézve
egy ócska rossz emlék, mit feledni kéne
nem törölsz ki sehonnan, még itt vagyok még élek
Szivárványos üvegcsém már tompítja a havat
Az alkohol már borítja a fátylat szürke marad
színes kis gombolyag lebeg itt előttem
érzem már a hatását szenderülve eldőltem
Itt van már az egyenes, révbe érek én is
a célszalag mint drótkötél hasít rajtam végig
nem segít már semmi, visszatért az öntudat
sötétségbe burkolózott rövid távú kábulat
értelmetlen marcangolás, lényege már megfakult
nem hagyom már magamat, csak eltemet a múlt
kimászok a gödörből, próbálkozok szüntelen
de dobálják a földet rám, súlya olyan végtelen
semmit mondó életem, kitűzöm új lényegem
megmutatom mindenkinek, széttárom a két kezem
én is leszek valaki és megtöröm a jeget
egy magamfajta trógerből is jó ember lehet
Verse3:
Tapasztalat hozta el az új szellő reményét
nem értettem azt hogy te mit és miért tettél
bennem tiszta volt a szó, mivel feléd fordultam
szemét módon viselkedtem, állandóan feldúltan
Harcoltam egy szellemmel, nem létező démonnal
küzdöttem a nagy erejű, visszatérő álmommal
lábaimról ledöntött, reszketek mint árva gyermek
kiáltásom nem hallasztik, reményeim mind elvesztek
Érdektelen viselkedés, ez lenne a megoldás
törhetetlen védőfallal körbe vett egy áldomás
Te magad sem hitted, hogy szeretted volna
megkapod ezt tőlem most az utolsó szóra
Csalfa némaságoddal hazuttoltad önmagad
faljon fel az egyedüllét, rágjon szét a bűntudat
Tudom én a mesének, nem így lesz majd vége
Szemeidben szart sem érek, felfogtam már végre
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
