|
|
|
Ha maradna pár emlékem is, vegye el az ördög
Mert akármeddig élek, én a poharamba töltök
Mint egy avatár, ez itt nekem pandora
Szeged szeretet, a lelkem meg is hald oda
Kietlen utcák, kietlen szívek, én meg
Szívlellek téged, de kell az, hogy szívd meg
Belőlem kincsek, csak pernye meg moslék
Belőlem rímek, mert kellenek most még
Fel az ég felé, ha két kezem lebegtetem
A repp nekem a magzatvíz, mer' az kellett, hogy ez legyen
Maradtam a pótszeren, mert nem vagyok a poszteren
Csak kaparom a szart, hogy az asztalomon koszt legyen
Meddig, mond meg, meddig tart
Én csak keresem a kiutat, te keresed a bajt
Téged a véred, engem az élet hajt
Az álmok elvesznek, 'míg te kevered a szart
Meddig, mond meg, meddig tart
Én csak keresem a kiutat, te keresed a bajt
Téged a véred, engem az élet hajt
Az álmok elvesznek, 'míg te kevered a szart
Ez a rímeim világa, 'mit italba folytok
Hogyha megérint, 'mit mondok
Tudd, hogy hozzád szólok
Kritikus pontok, mert dolgokat elrontok
Mondják rám sarlatán, mert ember vagyok pont ott
Neked meg vesszőt, pálcád feletted
Mert, amit lehet magadnak, már régen eltetted
Elcseszted, most meg másba' találsz hibát
Kukkants be a lelkedbe, ez önmagáért kiált
Hibázhatok én is, feszítsetek keresztre
Itt lakok nem messze, az útvesztőtől keletre
Lelkemet verembe, a lantomat nem tettem le
Nem fognak az átkok, olvass rá a fejemre
Meddig, mond meg, meddig tart
Én csak keresem a kiutat, te keresed a bajt
Téged a véred, engem az élet hajt
Az álmok elvesznek, 'míg te kevered a szart
Meddig, mond meg, meddig tart
Én csak keresem a kiutat, te keresed a bajt
Téged a véred, engem az élet hajt
Az álmok elvesznek, 'míg te kevered a szart
Térdig ér a mocsok, amiben lépkedünk
De semmit se teszünk
Brét verünk, aztán meg nézhetünk
Senki se bátor, inkább marad a mámor
Inkább éhen halsz, mert messze van a falat a pofádtól
Elalszanak, 'kik ébredtek, így lettek a mély trekkek
Az áradás, a szenny, a mocsarak is mélyebbek
Állj be te is tétlennek, mert a seggfejek most épp trendek
Mert elzüllünk mi mind, te meg szereted, ha mérgeznek
Engem elképeznek, mögöttem az évezred
Te meg elvennéd még attól is, 'kik az utcán éheznek
Én meg még lélegzek, mert akarom, hogy érezzed
Mert miénk ez a társadalom, amit a tré nemzett
Meddig, mond meg, meddig tart
Én csak keresem a kiutat, te keresed a bajt
Téged a véred, engem az élet hajt
Az álmok elvesznek, 'míg te kevered a szart
Meddig, mond meg, meddig tart
Én csak keresem a kiutat, te keresed a bajt
Téged a véred, engem az élet hajt
Az álmok elvesznek, 'míg te kevered a szart
A Kontraszt zenekar levette a polcról régi versesköteteit és modern zenei köntösbe öltöztette kedvenc verseit, így megszületett első versmegzenésítés lemezük: a Lennék valakié, melyen úgy hallhatunk hármat a magyar irodalom legszebb versei közül, ahogy ezelőtt még sohasem.
A többnyire újhullámos alterpop zenét játszó Kontraszt zenekar hangzásvilága mindig is változatos volt, saját bevallásuk szerint azért, mert nem szeretnék a dalokat korlátok közé szorítani, nem keretezik be magukat egyetlen stílus határaival. Ez jellemző az új EP-re is: a három versmegzenésítésből álló lemezen helyet kapott a folk-popos Dal a rózsákról (Juhász Gyula), az elektronikus hangszerelésű Egyedül (József Attila), és a letisztult, mégis erőteljes, zongora alapú Szeretném, hogyha szeretnének (Ady Endre) is.
A lemezt stílusosan A magyar költészet napja előtt jelentették meg, és arról is meséltek, hogy miért döntöttek versmegzenésítések mellett.
„Sokszor látjuk közösségi média oldalakon, hogy rengetegen osztanak meg számukra fontos dalszövegeket. Ennek mindig örülünk, mert a legjobb dolog, ami történhet egy dalszöveggel az, ha valaki magáénak érzi, de eszünkbe jutott az is, hogy verseket miért nem szokás megosztani?
Egészen csodálatos az, amikor százéves verseket olvasok, és a saját gondolataimat találom meg bennük. A verseskötetek a polcon olyanok, mint az időkapszulák.
A régi költőink ugyanazt érezték mint mi, ugyanolyan problémákkal küzdöttek, mint mi, de a mód, ahogy kimondták és leírták ezeket az érzéseket, átgondolt, kifinomult és gyönyörű. Ez igazi művészet – de akkor miért nem ez folyik a csapból is? Szerettünk volna hozzájárulni, hogy a versek szikráját lánggá élesszük, ezért modern zenei környezetbe helyeztük őket, és megpróbáltuk felerősíteni a mondanivalójukat anélkül, hogy egyetlen szót is megváltoztattunk volna bennük.”
– magyarázta a Kontraszt énekesnője, Mirtse Korinna. Szerzőtársával, Csizmazia Zsolt gitárossal 2019 óra alkotnak közösen, színpadra pedig Balázs Misivel (billentyű), Molnár Péterrel (basszusgitár) és Holdosi Attilával (dob) közösen viszik a Kontraszt-dalokat.
„A lemez alapötlete Csizitől ered, a megzenésítések koncepciója pedig bennem született meg, de a dalokhoz a zenekar minden tagja hozzáadott valamit, és szerintem ez így lett kerek. A felvételi és produceri munkálatokat Balázs Misi látta el csakúgy, mint az előző, Múltidő albumunknál.” - mesélt a lemez keletkezési körülményeiről Korinna. A három dalból egyhez videoklip is készült Bikali Sándor operatőri munkálatai közreműködésével. A látványt egészen különlegessé teszi a Molnár Viktória (Szoknyavarázs) szoknyatervező által készített ruhaköltemény, ami a dal egy pontján kiemelt szerepet kap.
„A Dal a rózsákról című versben annyira hangsúlyos szimbólum a rózsa, hogy nem szerettük volna kihagyni a klipből, de a rózsa mindig veszélyes terep: nem akartuk túlromantizálni a koncepciót. Innen jött az ötlet, hogy Juhász Gyula piros és fehér rózsáit egy nagy piros szoknya szimbolizálja, ami a vers fordulópontján átváltozik fehérré. Viki gyönyörű szoknyái megemelték a klip látványvilágát, öröm volt közösen dolgozni vele, szeretjük, amikor a különböző művészeti ágazatok összekapcsolódnak.”
Az irodalom, a zene és a divat mellé még a festészet is betársult: a kislemez borítóját Molnár Éva (AKVA Wallpapers) festette meg, így a Lennék valakié igazi összművészeti projekt lett.
A kislemez dalai élőben is megszólalnak majd a Kontraszt egyetlen tavaszi koncertjén, melyet április 6-án tartanak az A38 hajón, a Magidom zenekarral karöltve.
A lemez és a videoklip az NKA támogatásával készült.
Fotók: Bikali Sándor
