|
|
|
| Előadó: | Létlelet |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Újra itt, újra visszatérve
Emlékek ömlenek nincs eleje se vége
Csak benne vagy, benne a végtelen nagy rendben,
Melyben bolyonganod kell, az ismert hidd el ismeretlen
Mi változó? Miben a biztosított élet?
Csak számok néhány ócska lapon a lényeg itt a lélek
Az alkotás, egyetlen ismérve az észnek,
Hogy nem egy üres hús vagy hanem ha akarsz Te teremtesz
Süllyedés
Egy levegőtlen térben
Kijutni félsz
Inkább a temetetlen testben
Vergődjél! Adjál enni az enyészetnek
Had marjon! Hogy ne mondhasd magad embernek!
És persze milliónyi bölcselet hozza neked a példát
Milliárdnyi LÉTLELET tanít, hogy mi a hibád
Mégse hat a bölcselet se a látott hallott témák
Csak vakon húzod bűnödet, mert terhe csaknem jó rád
De elmúlik a zöld liget a mindig édes nimfák
Nem törődve korlátoddal viszik majd az árát
Minden tékozolt percedért a vak álmodban járva
És ott maradsz majd nincstelenként hol minden kapu zárva!
Bármi kell
Mindent elérhetnél
Akarni kín
Gyengén el is vesztél
(Hát) Vergődjél! Adjál enni az enyészetnek
Had marjon! Hogy ne mondhasd magad embernek
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
